Egészség

Hatás vagy mellékhatás?

A gyógyszer szedésének megkezdése előtt mindig alaposan tanulmányozni kell a betegtájékoztatót

„Nincs gyógyszerhatás mellékhatás nélkül” – mondta Paracelsus több száz évvel ezelőtt, és megállapítása a mai napig megállja a helyét.

Hatás vagy mellékhatás?
Nem létezik gyógyszer mellékhatások nélkül (képünk illusztráció)
Fotó: NorthFoto

Mellékhatásnak nevezzük, ha valamilyen nemkívánatos panasz vagy tünet jelentkezik a gyógyszer használata alatt, amelyet feltételezhetően a gyógyszer okoz. A terápiás hatás mellett jelentkező mellékhatások a szervezet természetes reakciói miatt alakulnak ki. Az orvosi ellátás során a várható terápiás előnyök és esetleges nem kívánt hatások együttes értékelése alapján születik döntés arról, hogy megéri-e alkalmazni az adott készítményt.

A gyógyszerek hozzásegítik a modern kori embert ahhoz, hogy olyan betegségeket is legyőzhessen, amelyek korábban súlyos vagy akár halálos kimenetelűek voltak. Kedvező hatásaik mellett azonban kellemetlen, esetenként akár veszélyes mellékhatások kialakulásával is számolni kell.

A gyógyszerek alkalmazása során az egészségügyi szakemberek és a gyártó sem ígér egyetlen készítmény alkalmazása esetén sem olyat, hogy az adott terápia nem okoz mellékhatást, még vény nélküli készítmény esetén sem! Mivel a gyógyszerek a szervezet biológiai működését befolyásolják kisebb-nagyobb mértékben – így természetes tulajdonságuk, hogy mellékhatásokat okoznak.

Tájékozódás a mellékhatásokról

A gyógyszer szedésének megkezdése előtt mindig alaposan tanulmányozni kell a betegtájékoztatót! A betegtájékoztatóban megtalálhatók az adott gyógyszer lehetséges mellékhatásai, és hogy milyen módon kerülhetőek el, vagy mi a teendő a megjelenésükkor.

A betegtájékoztatók időről időre változhatnak – pl. ha a mellékhatás-bejelentések miatt új mellékhatást szükséges rögzíteni benne –, ezért időről időre érdemes újra elolvasni a hosszú távon szedett gyógyszer betegtájékoztatóját is!

Mellékhatások jellemzően az alábbi időszakokban fordulhatnak elő:

  • a készítmény szedésének elkezdését követő, rövid időn belül;
  • a készítmény szedésének abbahagyását követő időszakban;
  • a szedett hatóanyag dózisának növelését vagy csökkentését követően.

Egy adott gyógyszeres terápia elkezdésekor vagy elhagyásakor nem ritka, hogy átmenetileg mellékhatások jelentkeznek. Ennek egyik oka, hogy a szervezetnek hozzá kell szoknia az új állapothoz (pl. vérnyomás beállítása új gyógyszerrel), amely időigényes folyamat.

Fontos! Az orvos által előírtak szerint szedje gyógyszereit, és a gyógyszer elhagyása is csak az orvosi utasítások szerint történjék! Ne változtasson az adagoláson orvosi konzultáció nélkül!

A leggyakrabban tapasztalt mellékhatások az alábbiak lehetnek:

  • szédülés;
  • hányinger;
  • rossz közérzet;
  • álmatlanság;
  • fáradékonyság, levertség;
  • bőrviszketés, bőrkiütések;
  • köhögés;
  • étvágytalanság;
  • fogyás vagy hízás.

A leggyakrabban mellékhatást okozó szerek az alábbiak:

  • véralvadásgátlók;
  • daganatellenes szerek;
  • immunszuppresszánsok (az immunrendszer működését gátló szerek);
  • antibiotikumok;
  • antidiabetikumok (cukorbetegség kezelésére szolgáló) szerek;
  • diuretikumok (vízhajtók);
  • NSAID-ok (nem szteroid gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók).

A mellékhatások típusai

A mellékhatások nagyon különbözőek lehetnek, így sokféleképpen lehet őket csoportosítani.

A mellékhatásokat gyakran az alábbiak szerint csoportosítjuk:

  • felerősített használat miatt kialakuló (dózisfüggő, előre látható, gyakori): pl. gyomorfekély-NSAID;
  • bizarr (dózisfüggetlen, nem megjósolható, ritka, súlyos): pl. penicillinallergia;
  • krónikus (csak tartós kezelés esetén): pl. csontritkulás kortikoszteroid-kezelés miatt;
  • késleltetett (csak hosszabb idő után): pl. akaratlan mozgások (ún. tardív diszkinézia) antipszichotikumok hosszú távú szedését követően;
  • elvonás esetén kialakuló: pl. fokozott gyomorsavtermelés savcsökkentő elhagyásakor;
  • hatástalan (a várt hatás elmarad): pl. terhesség fogamzásgátló mellett.

Az előny/kockázat-hányados

A gyógyszerszedéssel járó kockázatokat mindig a kezelésből származó előnyökkel összevetve kell vizsgálni (ezt nevezzük úgy, hogy előny/kockázat-hányados). Ha számszerűsíteni tudnánk az „előny” és „kockázat” fogalmakat, akkor teljesen objektíven meghatározható lenne, hogy adott gyógyszert megéri-e használni, vagy nem. Ez természetesen a valóságban nem ennyire objektív fogalom.

A gyógyszer szedését megelőzően (lehetőleg szakember segítségével) végig kell gondolni, hogy adott gyógyszer előnye (pl. a gyors fájdalomcsillapítás NSAID alkalmazásakor) meghaladja-e a vele járó kockázatot (pl. NSAID esetén előfordulhat a peptikus gyomorfekély, különösen hosszú távú alkalmazáskor).

Bizonyos esetekben akár viszonylag súlyos mellékhatások ellenére is indokolt lehet a kezelés folytatása. Például egy daganatos beteg kemoterápiája esetén súlyosabb mellékhatások is elfogadottabbak, mint például egy fogamzásgátló készítmény vagy nátha elleni szer szedése esetén – hiszen az előbbi esetén a kezelés sikerességének előnye (a túlélési esély növelése) jelentősen meghaladja a súlyosabb mellékhatások kockázatát. Az erre vonatkozó döntést azonban mindig a kezelőorvossal és/vagy a gyógyszerésszel együtt kell meghoznia a betegnek – hogy mi az, amilyen kockázatot ő maga elfogad a várható előny (tünetek csökkenése vagy gyógyulás) érdekében.

A mellékhatások előfordulási kockázatának csökkentése

Gyógyszer alkalmazása esetén minden esetben követni kell a kezelőorvos, illetve a gyógyszerész utasításait, valamint figyelmesen el kell olvasni a betegtájékoztatót, és be kell tartani a benne leírtakat (pl. a gyógyszerbevétel és az étkezés időpontja, szabad-e szétrágni a készítményt, mit lehet és mit nem lehet együtt bevenni vele).

Fontos, hogy minden esetben tájékoztatni kell a kezelőorvost, illetve a gyógyszerészt, ha az adott gyógyszeres kezelés mellett bármilyen más gyógyszert (ideértve a hagyományos növényi gyógyszereket és az egyéb, recept nélkül kapható készítményeket is) alkalmaznak. A gyógyszerkölcsönhatások ugyanis kiszámíthatatlanná tehetik a gyógyszer hatását és a terápia kimenetelét.

Figyelem! Amennyiben több gyógyszert és táplálékkiegészítőt szed egyszerre, javasolt a készítmények egyszerre, egy patikában történő kiváltása – így a gyógyszerész az egymással interakcióban lévő készítményeket felismeri, szükség esetén konzultál róluk a kezelőorvossal.

Teendők mellékhatás tapasztalása esetén

Először érdemes a betegtájékoztatót újra elolvasni – sok esetben részletes útmutatást tartalmaz az egyes mellékhatások megjelenése esetén szükséges teendőkről. Vannak olyan mellékhatások, amelyek nem zavaróak és nem befolyásolják az életminőséget, azonban vannak olyanok is, amelyek a terápia leállítását indokolják.

Súlyos vagy nem múló tünetek esetén fontos mielőbb felkeresni a kezelőorvost, gyógyszerészt, mivel ők tudnak tanácsot adni, hogy folytatható-e a gyógyszerszedés, vagy más gyógyszerre kell áttérni.

A mellékhatás az alábbi esetekben számít súlyosnak:

  • életveszélyt okoz, vagy halállal végződik;
  • kórházi kezelést tesz szükségessé, vagy a kórházi tartózkodás meghosszabbítását igényli;
  • tartós vagy jelentős rokkantságot, vagy életminőség-romlást okoz;
  • veleszületett fejlődési rendellenességet okoz.

Ha mellékhatást tapasztal, vagy bármilyen feltételezett mellékhatás a tudomására jut (például a gyermeke, hozzátartozója vagy ismerőse tapasztalja), kérjük, jelentse be a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál (NNGYK).

A mellékhatás bejelentésében kezelőorvosa vagy a gyógyszerész segítségét is kérheti!

A feltételezett mellékhatás bejelentésekor elegendő a gyanú, nem kell biztosnak lennie abban, hogy a tünetet valóban a szedett gyógyszer okozza.

Kapcsolódó írásaink