Így étkezzen, ha reumás beteg

A reumatológiai betegségek egy életen át tartó gondozást igényelnek, így a betegek többnyire igyekeznek alaposan tájékozódni a tüneteiket csökkentő, a jó állapotot fenntartó lehetőségekről. Dr. Csengei Gábor PhD reumatológus (Fájdalomközpont) arról számolt be, hogy sokan érdeklődnek az étrend-kiegészítők felől is, ezeket azonban nem árt körültekintően megválasztani.

Amerikai felmérések szerint a reumatikus betegségekkel élők jelentős hányada próbálkozik étrend-kiegészítőkkel. A fibromyalgiások hat-tíz százaléka, a Sjörgen-szindrómások nyolc-tíz százaléka, a rheumatoid arthritises (RA) betegek nyolc-tíz százaléka vásárolt már ilyen terméket. De vajon hatékonyak és biztonságosak-e ezek a készítmények? A legtöbb tanulmány az RA és az ostheoarthritis tekintetében készült, és az evidenciaszintjük a legjobb esetben is közepesnek mondható.

„Az étrend-kiegészítők szedésével kapcsolatban ráadásul azt tapasztaljuk, hogy a betegek el is feledkeznek arról, hogy erről beszámoljanak az anamnézis felvételkor. Holott ezt nem azért szeretnénk tudni, hogy lebeszéljük őket bármiről, még ha sok esetben ez is lenne a szükséges, inkább arról van szó, hogy egyes anyagok kölcsönhatásba léphetnek a rendelt gyógyszerekkel, és ezt számításba kell venni. Az egyetlen olyan tényező, amelyről viszont mindenkit érdemes lebeszélni, az internetről, ellenőrizetlen helyről, esetleg megbízhatatlan forrásból származó, ismeretlen táplálékkiegészítők rendelése és beszedése. A legkisebb rossz, amely ebből következhet, hogy sok pénzt ad valaki egy hatástalan szerért, a legrosszabb pedig, hogy olyasvalamit szed, amelyről senki sem tudja, hogy pontosan mit tartalmaz” – hangsúlyozza Csengei doktor.

A vitaminokról és ásványi anyagokról általánosságban elmondható, hogy a szedésük csak akkor szükséges, ha valaki valamely anyagból hiányt szenved. Az RA-betegekről pedig tényszerűen elmondható, hogy csaknem ötödük hiányt szenved. Ennek fő oka az, hogy a tünetek közé tartozó fájdalom, hányinger, kimerültség hatással van az étkezési szokásaikra, amely miatt egyszerűen nem visznek be elég vitamint a szervezetükbe. Ezért az alábbi étrend-kiegészítők szedését érdemes megfontolni és erről egyeztetni a reumatológussal:

D-vitamin: ezt a hormonszerű vitamint általában szükséges pótolni az rheumatoid arthritis, a lupus, a Sjörgen-szindróma, a fibromyalgia, a szisztémás sclerosis, a Bechterew-kór esetén, már csak azért is, mert a kezelésben használt kortikoszteroidok D-vitamin-hiányhoz vezethetnek. A vitamin konkrét hatásairól, így például a fájdalomcsökkenésről még folynak a kutatások, de abban megegyeznek a vélemények, hogy ez az anyag segít a csontokat érintő betegségek megelőzésében. Ahhoz, hogy biztosak lehessenek a beteg a D-vitamin szintjében, érdemes egy vérvizsgálattal ellenőrizni azt.

Folsav: a methotrexate hatóanyagú gyógyszert szedőknek az ajánlások szerint szükséges a folsav pótlása, mert a methotrexate kimeríti azok raktárait, amely pedig bizonyos rizikótényezőt jelent.

B12-vitamin: egy friss tanulmány szerint a reumatológiai betegeknek már a diagnózis felállításától kezdve szükséges lenne a B12 pótlása. Nemcsak azért, mert például a vérszegénységre jellemző fáradtság a reumatológiai kórképek egyik tünete is lehet, de azért is, mert például a szisztémás szklerózis gyomor-bél rendszeri hatásai B12-vitamin-hiányhoz vezethetnek.

E-vitamin: bár egészséges személyeknél ritka az E-vitamin hiánya, az RA-val élő pácienseknél ez némileg csökkentheti az ízületi érzékenységet és duzzanatot egy tanulmány szerint. Ugyanakkor az E-vitaminnal körültekintően kell bánni, mert 1000 mg/nap feletti dózis növelheti a vérzés kockázatát.

A-vitamin: az A-vitamin hiánya ugyancsak ritka jelenség, de például máj-, hasnyálmirigy- vagy emésztőszervi problémák esetén előfordulhat. Sjörgen-szindrómásoknál az A-vitamin-pótlás csökkentheti a szemszárazság kínzó tüneteit, de itt is óvatosnak kell lenni az adagolással, csak 900 μg megengedett naponta.

„Reumatológiai betegségek esetén olyan anyagok pótlására is szoktunk gondolni, amelyek természetesen is megtalálhatók a szervezetben. Ezekről minden esetben személyre szabottan egyeztetünk a páciensekkel, akik közül sokan a reklámok alapján érzik szükségesnek az ilyen vagy olyan étrend-kiegészítőket” – ismerteti dr. Csengei Gábor. Hozzátette: meglehetősen jó kutatási eredmények vannak például a glucosamin, a chondroitin, az Omega–3 zsírsavak, a probiotikumok, a Q10-koenzim tekintetében, de ezeknél sem mindegy, milyen típusú készítményt szed valaki. Ezeken kívül is sokféle étrend-kiegészítővel próbálkoznak a páciensek, a kurkumatartalmútól a gyömbérig, ezekkel kapcsolatosan is nagyon hasznos, ha beszámolnak ezekről a kezelőorvosuknak, hogy összevethetőek legyenek azok az elrendelt gyógyszerekkel.

A reumatológiai betegségek kezelése ugyanis mindig oki kezelés kell hogy legyen, amelyet például erős fájdalmak esetén kiegészíthetnek olyan kezelések is, mint például a lágyrészbe adott biokompatibilis hialuronsav-injekció. Jó hatású lehet az orvosikollagén-terápia, amely szintén injekciós kúraként csökkenti a fájdalmat, és a lökéshullám-terápia, amely során a hullám áthatol a test felszínén, és beindítja a test öngyógyító mechanizmusait, élénkíti az anyagcserét és a vérkeringést. Ezek a módszerek természetesen nem szüntetik meg az okot, hiszen az autoimmun eredetű, de hatékonyak a tünetek elleni küzdelemben.