A koffeinhez hasonlóan a vegyi anyagok is ébren tarthatnak

A szervezet belső órája, vagyis a cirkadián ritmus határozza meg az alvás-ébrenlét ciklusát. A Sleep Foundation szerint ez valamivel több mint 24 óra. Ez azt jelenti, hogy a Föld forgásával összhangban tartani, naponta 12-18 percet kell alkalmazkodnia – ezt úgy éri el, hogy követi a „zeitgeberek” nevű környezeti jelzéseket, amelyek németül „időmérőket” jelentnek.

A fény (vagy annak hiánya) a legfontosabb zeitgeber, de a testmozgás és az étkezés is szerepet játszik. Ezért nem ajánlott kávét inni lefekvés előtt, ezért a testmozgás időzítése segíthet a jet lag hatásainak semlegesítésében, és ezért a szundítás valójában rossz ötlet.

A tanulmányhoz a biológusok kémiai anyagokat kivontak egy PVC-ből készült orvosi tápszercsőből és egy poliuretán hidratáló tasakból (amely népszerű a túrázók, futók és kerékpárosok körében), majd megfigyelték azok hatását az emberi sejtekre. A kutatást in vitro végezték, vagyis a kísérlet laboratóriumi körülmények között, mikroszkóp alatt zajlott. (sejttenyészből származó sejteken – szerk. megj.) .

A kutatókat különösen az érdekelte, hogy a vegyi anyagok milyen hatással vannak az adenozinreceptorra, egy G-proteinnel kapcsolt receptorra, amely a cirkadián ritmust szabályozó jeleket továbbítja. Röviden: ez jelzi a testnek, mikor kell felébrednie.

Megállapították, hogy a vegyi anyagoknak való kitettség gátolja a receptor jelátviteli képességét azáltal, hogy aktiválja azt. Ez késleltetést vált ki, amely a jelen lévő vegyi anyagok dózisától függően 9–17 perccel zavarhatja a belső biológiai órát. A tanulmány szerzői a vegyi anyagok hatását a koffeinnel hasonlítják össze – bár a végeredmény ugyanaz lehet (ébren tart minket), a koffein ezt a hatást a receptor deaktiválásával éri el.

A The Guardiannak nyilatkozva a tanulmány szerzője, Martin Wagner, a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem biológiaprofesszora elmondta, hogy a hatások nem olyan erősek, mint a kávéé, de gyorsabban hatnak a sejtek folyamataira, mint a kávé a hormonokra. Bár ezeknek a vegyi anyagoknak a teljes hatása nem ismert, szerinte jelentős lehet. „Nem tudjuk, hogy ez mennyire jelentős, és azt mondhatnánk, hogy »csak 15 perc, nem nagy ügy«, de ez egy olyan szigorúan szabályozott óra, hogy ez jelentős eltérés” – nyilatkozta a brit lapnak.

További kutatásokra van szükség, hogy megértsük a műanyagok teljes hatását a belső biológiai órára, és meghatározzuk, mely vegyi anyagok felelősek ezért. Ahogy a szerzők rámutatnak, a tanulmány műanyag kivonatokat használt, ami „a legrosszabb esetben előforduló vegyi anyag migráció” – bár tudjuk, hogy a vegyi anyagok rendszeresen szivárognak a környezetbe még a rendeltetésszerű használatuk során is. Bár az in vitro vizsgálatok nem helyettesíthetik az in vivo folyamatokat, ezért további kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy az eredmények tükrözik-e a műanyagokban található vegyi anyagoknak való valós expozíció hatását.

A szerzők szerint munkájuk hozzájárul a műanyagokban található, toxikus hatást gyakorló vegyületek jelenlétét igazoló egyre növekvő bizonyítékokhoz. A rák, az elhízás és a cukorbetegség előfordulásának növekedése, valamint az immunrendszer gyengülése és a reproduktív és fejlődési rendellenességek már összefüggésbe hozhatók a műanyagok használatával.

„A műanyagok biztonságának garantálása érdekében alapvető fontosságú a műanyagok tervezésének és gyártásának alapvető átalakítása” – írják a szerzők. ”A műanyagokban található vegyi anyagok számának és veszélyességének csökkentése csökkentheti az expozíciót és enyhítheti azok hatását a közegészségre.”