Az éghajlatváltozás veszélyezteti a szemünk egészségét

Az éghajlatváltozás több szempontból is növeli a szem egészségének kockázatát. Először is, melegebbé teszi a bolygót – a Föld átlagos felszíni hőmérséklete 2024-ben a valaha mért legmelegebb volt. A 40 Celsius-fokot elérő testhőmérséklet hőgutát okozhat, amely állapot megzavarja a biológiai folyamatokat az egész testben.

A 24.hu beszámolója szerint a hőguta pedig károsítja a szem természetes védekezőrendszereit, amelyek normális esetben ellensúlyoznák a reaktívoxigén-fajtáknak nevezett káros molekulák felhalmozódását – magyarázza Lucía Echevarría-Lucas, a spanyolországi Málaga tartományban található La Axarquía kórház szemésze.

Ezek felhalmozódásának egyik leggyakoribb tünete a homályos látás, ami szürke hályoghoz vezethet.

Egy 10 éven át tartó, Dél-Spanyolországban végzett kutatást összefoglaló tanulmányban úgy találták, hogy az átlagos maximális hőmérséklet minden Celsius-fokos emelkedése után 100 ezer lakosra vetítve 370-nel több szürkehályog-eset alakul ki. És bár a szürke hályog kialakulásának tipikus életkora 60 év vagy idősebb, a 15 és 49 év közöttieknél is gyakoribb volt a betegség azokban a régiókban, ahol az emberek nagy része a mezőgazdaságban dolgozik.

A globális felmelegedés az UV-sugárzásnak való kitettség által is roncsolhatja a szemet. A forró, száraz szél kivonja a levegőből a vízgőzt, amely normális esetben elnyelné a sugárzást. Az UV-sugárzás pedig a kutatók szerint olyan reaktívoxigén-fajokat is termel, amelyek károsítják a szemlencsét, és közvetlenül károsíthatják a lencsék sejtjeinek DNS-ét.

Az éghajlatváltozással pedig nemcsak a szürke hályogos esetek száma nő. Gyakrabban fordul elő például a keratitis, vagyis a szaruhártya akut vagy krónikus gyulladása, illetve a kötőhártya-gyulladás is.

A hosszabb pollenszezonok és a fokozott penészgomba-szaporodás pedig szintén hozzájárulnak az allergia okozta kötőhártya-gyulladás gyakoribb előfordulásához. Vannak azonban módszerek a szemek éghajlati károsodásoktól való védelmére. Mindenekelőtt a szabadban dolgozóknak elegendő árnyékot és gyakori szüneteket kell biztosítani, és az UV-védelemmel ellátott napszemüveg viselése is fontos. Ezek azonban csak tüneti kezelések, a valódi megoldást természetesen az üvegházhatású gázok és az ózonréteget lebontó vegyi anyagok csökkentése jelentené.