A rossz szájhigiénia káros hatással lehet a szívre

Az ínybetegségek és a szájüregi fertőzések gyulladást okozhatnak, káros baktériumok bejutását a véráramba, súlyos esetekben pedig akár a szívszövet közvetlen fertőzését is. Ezek a hatások együttesen hozzájárulhatnak súlyos, esetenként életveszélyes szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához.

Ennek a kapcsolatnak a középpontjában a parodontitis áll, egy súlyos ínybetegség, amelyet hosszú távú fogkőlerakódás és nem megfelelő szájhigiénia okoz. Kezelés nélkül a fogkő irritálja és gyulladást okoz az íny szövetében, amely végül annak visszahúzódásához és romlásához vezet.

Ez a lebomlás megkönnyíti a szájbaktériumok bejutását a véráramba. A mindennapi tevékenységek, mint a fogmosás, fogselyem használata vagy rágás – és különösen a fogászati beavatkozások – utat nyithatnak ezeknek a mikrobáknak a szervezetben való terjedéséhez.

A véráramba jutva bizonyos baktériumok az endotéliumhoz, az erek belső falához tapadnak. Ez megzavarja az érfalat, megkönnyítve a fertőzés terjedését a szervezetben, beleértve a létfontosságú szerveket is. Szélsőséges esetekben ez szervi elégtelenséghez vagy akár halálhoz is vezethet – írja a ScienceAert.

Gyulladás és fertőzés

A szisztémás gyulladás az egyik fő módja annak, hogy a száj egészségének hatása kiterjed a szív egészségére. A krónikus parodontitis hosszan tartó immunválaszt vált ki, növelve a legfontosabb gyulladásos markerek, például a C-reaktív protein és a citokinek szintjét.

Ezek a molekulák károsíthatják az erek belhártyáját, és hozzájárulhatnak az ateroszklerózis kialakulásához – egy olyan állapothoz, amely szűkíti az artériákat, emeli a vérnyomást, és drámaian növeli a szívroham és a stroke kockázatát.

A gyulladás ma már nem csak a szív- és érrendszeri betegségek tüneteként, hanem azok kiváltó okaként is elismert. Ez a felismerés az orális egészséget a kozmetikai problémák kategóriájából a szívbetegségek megelőzésének kritikus fontosságú elemévé emeli.

A rossz szájhigiénia növelheti a fertőző endocarditis (IE) kockázatát is, amely a szív belső falának vagy szelepének súlyos fertőzése. Ez az állapot általában akkor alakul ki, amikor a szájban található baktériumok – különösen a Streptococcus viridans csoportba tartozó baktériumok – bejutnak a véráramba, és megtelepednek a szív sérült területein.

Különösen veszélyeztetettek azok, akiknek már korábban is voltak szívbillentyű-rendellenességeik, műbillentyűjük vagy veleszületett szívhibájuk. Műbillentyűvel vagy bizonyos szívbetegségekkel rendelkező betegek esetében a fogorvosok akár antibiotikumok szedését is javasolhatják bizonyos beavatkozások előtt, hogy minimalizálják a fertőző endokarditisz kockázatát. Az IE orvosi sürgősségi állapot, amely hosszan tartó antibiotikum-kezelést, egyes esetekben műtéti beavatkozást igényel.

Epidemiológiai tanulmányok is alátámasztják ezt a száj–szív kapcsolatot. Az ínybetegségben szenvedő embereknél jelentősen nagyobb a szívbetegségek kialakulásának kockázata. Bár ezek a tanulmányok nem mindig bizonyítják a közvetlen ok-okozati összefüggést, a korrelációk erősek – még akkor is, ha figyelembe vesszük a közös kockázati tényezőket, mint a dohányzás, a cukorbetegség és a rossz táplálkozás.

Egy tanulmány megállapította, hogy a parodontitisben szenvedő embereknél kétszer nagyobb a koszorúér-betegség kialakulásának kockázata, mint az egészséges ínyű embereknél. Más tanulmányok „dózis-válasz” hatásra utalnak: minél súlyosabb az ínybetegség, annál nagyobb a kardiovaszkuláris kockázat.

Szájmikrobióma

A dohányzás, az egészségtelen étrend, a túlzott alkoholfogyasztás és a cukorbetegség mind hozzájárul a rossz szájhigiénia és a szívbetegségek kialakulásához. A dohányzás gyengíti az íny szövetét, és gátolja az immunrendszer működését. Az alkohol kiszáríthatja a szájat, és megzavarhatja a száj mikrobiómáját. A rosszul kontrollált cukorbetegség pedig rontja a vérkeringést, és lassítja a gyógyulást, súlyosbítva mind a fogágy-, mind a szív- és érrendszeri betegségeket.

Ez az átfedés nem csökkenti a kutatások jelentőségét – sőt, megerősíti a holisztikus egészségmegközelítés fontosságát. Az egészséges szokások az egész testnek jót tesznek, nem csak egyes rendszereknek.

Új kutatások arra is utalnak, hogy a szájhigiénia a test mikrobiomájának változásain keresztül befolyásolhatja a szív egészségét. A rosszul ápolt szájban a káros baktériumok túlsúlyba kerülnek a jótékony mikroorganizmusokkal szemben, amely egy dysbiosisnak nevezett egyensúlyhiányhoz vezet. Ez zavarhatja az immunrendszer működését, és hozzájárulhat a krónikus gyulladások és az érelmeszesedés kialakulásához.

Egyértelmű, hogy a jó fogászati higiénia önmagában nem szünteti meg a szívbetegségek kockázatát. A genetika, az étrend, a testmozgás és az alapbetegségek mind döntő szerepet játszanak. Azonban a szájápolás egyszerű, hatékony és gyakran figyelmen kívül hagyott része a megelőző egészségügyi ellátásnak. A rendszeres fogmosás és fogselyem használata, a rendszeres fogorvosi látogatások és az ínybetegségek azonnali kezelése mind csökkentheti a szisztémás szövődmények kockázatát.

Az egészségügyi szakemberek egyre inkább felismerik az együttműködés fontosságát. A kardiológusokat arra ösztönzik, hogy érdeklődjenek a száj egészségéről, a fogorvosokat pedig arra, hogy a vizsgálatok során vegyék figyelembe a szív- és érrendszeri kockázati tényezőket. Ez az integrált megközelítés korai felismeréshez, személyre szabottabb ellátáshoz és jobb hosszú távú eredményekhez vezethet.

A száj nem csupán az emésztőrendszer kezdete – létfontosságú szerepet játszik az általános jóllétben. A szájápolás és a szívbetegségek közötti kapcsolat aláhúzza annak fontosságát, hogy a szájápolást a megelőző orvoslás alapvető részének tekintsük. A jó szokások elsajátításával az egyének nemcsak mosolyukat, hanem szívüket is megvédhetik.