A bőrrák legveszélyesebb formája

A NYU Langone Health és a Perlmutter Cancer Center kutatói egy vizsgálat során kimutatták, hogy azon III. stádiumú melanomás betegek nyolcvan százalékánál, akiknek vérében még a kezelés megkezdése előtt kimutatható mennyiségű mutáns DNS-töredék volt jelen, később kiújult a betegség. Megfigyelték azt is, hogy náluk több mint négyszer gyorsabban jelentkezett újra a melanoma, mint azoknál, akiknél a biomarker nem volt kimutatható. Minél magasabb volt a ctDNS-szint, annál gyorsabban következett be a betegség kiújulása.

„Eredményeink arra utalnak, hogy a vérben keringő DNS-fragmentumok kimutatásán alapuló tesztek segíthetik az onkológusokat annak eldöntésében, hogy mely páciensek reagálnak jól a kezelésekre” – mondta Mahrukh Syeda, a tanulmány egyik szerzője. Syeda szerint ezek a vizsgálatok hamarosan mindennapossá válhatnak a klinikai gyakorlatban, és segíthetnek meghatározni a további terápiás lépéseket.

A kutatók azt is megállapították, hogy szinte minden olyan betegnél, akinél a kezelés 3., 6., 9. vagy 12. hónapjában is kimutatható maradt a ctDNS, később kiújult a melanoma. Ha tehát a géntöredékek a terápia kezdetén nem voltak láthatók, de később megjelentek, az a betegség súlyosbodására utalhat.

A melanoma a bőrrák egyik legveszélyesebb és legagresszívabb formája. A III. stádium azt jelenti, hogy a tumorsejtek már átterjedtek a közeli nyirokcsomókra is. A nyirokcsomók sebészi eltávolítása után a hagyományos képalkotó vizsgálatokkal nehéz észrevenni az esetleges kiújulást. Emiatt keresnek olyan módszereket a szakértők, amelyekkel idejében észlelhető a daganat aktivitása.

Syeda szerint a melanoma esetében létfontosságú, hogy mielőbb megbizonyosodhassunk a kezelés hatékonyságáról, és időben észleljük a daganat növekedését, hiszen áttétek esetén már nagyon nehéz kezelni ezt a ráktípust.

A ctDNS-elemzés segíthet a korai felismerésben, amely később életmentő lehet.

Mi a keringő tumor DNS-alapú technika lényege?

Ez a módszer a melanomasejtek leggyakoribb mutációira fókuszál: a mutáns örökítőanyag a sejtek szétesésekor kerül a véráramba. Korábbi kutatások igazolták már a ctDNS-tesztek hatékonyságát vastagbél- és emlőrák esetében. A jelenlegi tanulmány szerzői 2021-ben azt is kimutatták, hogy IV. stádiumú melanománál a magasabb ctDNS-szint rosszabb túlélési eséllyel függ össze.

A kezelés során bekövetkező ctDNS-szint változásaiból megjósolható, hogy mely betegek épülhetnek fel, illetve kiknél várható állapotromlás.

Az új kutatás a szerzők szerint az eddigi legnagyobb, amely III. stádiumú melanomás betegek körében vizsgálta a ctDNS-tesztek hatékonyságát.

A vizsgálat során csaknem 600, korábban III. stádiumú melanomával kapcsolatos klinikai kutatásban részt vett férfi és nő vérmintáit elemezték az európai, észak-amerikai és ausztráliai régiókból. A kutatók összehasonlították a ctDNS-szinteket a daganat kiújulásának klinikai bizonyítékaival, és olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint például a nem, az életkor vagy a terápia típusa.

Az eredmények szerint a ctDNS mérése legalább olyan jó – sőt, egyes esetekben jobb – előrejelzője a melanoma kiújulásának, mint más kísérleti módszerek, például a tumorszövet immunaktivitását vizsgáló tesztek.

„A hagyományos, szövetalapú elemzések csupán valószínűsítik a kiújulást, míg a keringő tumor DNS közvetlenül igazolja a betegség jelenlétét, és egyértelműen jelzi, ha a melanoma visszatért” – hangsúlyozta David Polsky bőrgyógyász professzor, a tanulmány vezető szerzője.

Polsky ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy néhány betegnél még akkor is előfordult daganatkiújulás, ha a kezelés előtt végzett ctDNS-teszt eredménye negatív volt. A szakértők ezért a teszt érzékenységének javításán dolgoznak, és klinikai vizsgálatokkal tervezik ellenőrizni, hogy a biomarkerek alapján hozott terápiás döntések valóban javítják-e a betegek túlélési esélyeit és életminőségét.