Egészség

Forradalmi felfedezés: tudósok megtalálták a Parkinson-kór kezelésének módját

Minél hamarabb eljuttatnák az emberekhez

A Kiotói Egyetem iPS (indukált pluripotens sejtek) sejtekkel foglalkozó alkalmazott kutatási központjának (CiRA) japán tudósai klinikai vizsgálatokban bizonyították a Parkinson-kór mesterségesen indukált iPS-sejtekkel történő kezelésének biztonságosságát és hatékonyságát.

Forradalmi felfedezés: tudósok megtalálták a Parkinson-kór kezelésének módját
A Parkinson-kór egy lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség
Fotó: AFP/BSIP/Amelie-Benoist

A tudósok iPS-sejtekből olyan idegsejteket hoztak létre, amelyek a „dopamin” neurotranszmittert termelik. A dopamintermelő sejtek elvesztése okozza a végtagremegést, a mozgásfunkciók elvesztését a Parkinson-kórban. A tudósok 5-10 millió ilyen sejtet ültettek be hét 50 és 69 év közötti, Parkinson-kórral diagnosztizált beteg agyába. A betegek egyikénél sem alakult ki egészségügyi probléma ennek következtében. Ráadásul hat beteget két éven át követtek nyomon - az összes átültetett sejt továbbra is dopamint termel. A hatból négynél javult a motoros funkció a Parkinson-kór tüneteinek súlyosságát meghatározó megfelelő tesztek során. Így a tudóscsoport arra a következtetésre jutott, hogy a módszer biztonságosnak és hatékonynak bizonyult.

„Az a tény, hogy a sejtek átültetésével az idegi áramkörök újjáépültek, és javulás következett be a tünetekben (a Parkinson-kórban - a szerk.), a mi szempontunkból forradalmi. Szeretnénk minél hamarabb eljuttatni a gyógymódot a betegekhez” – mondta Jun Takahashi professzor a tanulmány eredményeinek bejelentésekor.

2006-ban a Kiotói Egyetem professzora, a 44 éves Shinya Yamanaka a világon elsőként egy közönséges emberi bőrsejtből nyert őssejtet. A sejteket indukált pluripotens őssejteknek (iPS) nevezték el. A mesterségesen indukált pluripotens sejt az az alap, amelyből elméletileg az emberi test bármely sejtje előállítható. Yamanaka 2012-ben Nobel-díjat kapott. A felfedezés robbanásszerűen beindította a regeneratív orvoslással kapcsolatos kutatásokat. A tudósok megtanulták, hogyan lehet szívizom-, bél-, hasnyálmirigy-, retina-, vér-, bőr-, ideg-, női petesejt- és spermasejteket növeszteni – gyakorlatilag a beteg saját bőrsejtjeiből nyert sejtekből növesztett „pótalkatrészeket” létrehozni.

Yamanaka lett az Alkalmazott Sejtkutatási Központ első igazgatója, és egészen a közelmúltig vezette, amikor úgy döntött, hogy a kutatásra koncentrál.

Japánban 2014-ben végezték el a világ első műtétjét, amelyben mesterségesen indukált pluripotens sejteket azaz iPS-sejteket használtak.

Kapcsolódó írásaink