Itt a tavasz, támadnak a kullancsok

Mintegy kéttucat kullancsfaj honos Magyarországon, ezek közül az emberre a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) jelenti a legnagyobb veszélyt. Az apró élősködők a tavaszi, kora nyári időszakban, illetve ősz elején a legaktívabbak. Gazdag aljnövényzetű erdőkben, illetve egyéb dús növényzetű területeken lehet velük főként találkozni a természetben. Ezzel együtt városi környezetben is előfordulnak parkokban, családi házak kertjeiben, magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) tájékoztató anyagában.

A kullancsok itthon is többféle kórokozó vektorai, magyarán csípésük különböző fertőzéseket okozhat mind az embernél, mind a házikedvenceknél. Humán szempontból a két legfontosabb ilyen betegség a vírusos agyvelőgyulladás, avagy a kullancsenkefalitisz és a Lyme-kór. Lássuk, milyen tünetek esetén merülhet fel ezek gyanúja.

A két betegség közül ez a ritkább, de egyben ez a veszélyesebb. Átlagosan a megbetegedések két százalékában halálozás, 10 százalékában maradandó bénulás és 50 százalékában enyhébb szellemi vagy fizikai leépülés követi. Egész Európában évente mintegy háromezer, itthon néhány tucat esetet regisztrálnak. A fertőzés nem ritkán tünetmentesen zajlik le, olykor azonban a kullancscsípést követően egy-két héttel ezek az enyhe tünetek jelentkezhetnek:

• láz,
• fejfájás,
• izomfájdalom,
• rossz közérzet,
• étvágytalanság,
• émelygés,
• hányinger,
• hányás.

A panaszok néhány napon belül többnyire maguktól rendeződnek. A betegek egy kisebb részénél ugyanakkor a kezdeti betegség után, a csípést követő 3-4. hét tájékán egy második szakasz kezdődik, amely már a központi idegrendszer gyulladásával jár, illetve kórházi kezelést igényel. Erre rossz közérzet, magas láz, erős fejfájás, nyakmerevség, hányás, tudatzavar és izombénulás hívhatja fel a figyelmet. A kullancsenkefalitiszt vírusfertőzés okozza, amely ellen védőoltás is elérhető.

A Borrelia burgdorferi baktérium okozta betegség Magyarországon is gyakori. Az NNGYK adatai szerint csak 2024-ben több mint kétezer megbetegedésre derült fény. A kórokozó a kifejlett közönséges kullancsok közel felében megtalálható, fertőzést azonban csak mintegy ötvenedik vált ki. A Lyme-kór legjellemzőbb tünete az úgynevezett Lyme-folt, orvosi nevén erythema migrans. Ez egy, a kullancscsípés helyén keletkező, fokozatosan növekvő átmérőjű bőrelváltozás. A bőrpír hetekig, hónapokig megmaradhat, és bár ezt követően magától eltűnhet, ez nem jelenti azt, hogy a fertőzés is megszűnne. Éppen ezért feltétlenül javasolt orvoshoz fordulni, ha:

• ismert kullancscsípés helyén legalább 24 óra lappangási időt követően 5 centiméternél nagyobb átmérőjű bőrpír keletkezik, amely legalább három napig fennáll, illetve fokozatosan növekszik;
• felismert csípés hiányában, vagy attól távol keletkezik legalább 8 centiméter átmérőjű bőrpír, amely legalább öt napig fennáll, illetve fokozatosan növekszik.

A Lyme-kór antibiotikumokkal kezelhető. Kezeletlenül a fertőzés az idegrendszert, az ízületeket, a bőrt és a szívet is megtámadhatja, akár súlyos szövődményeket okozva. A Lyme-kór ellen nincs védőoltás, valamint a betegség lezajlását követően sem alakul ki tartós védettség a szervezetben.