Gyógyíthatatlan, de megelőzhető

Az érelmeszesedés egy krónikus, nem gyógyítható betegség, melynek kialakulása egészséges életvitellel megelőzhető. Ha pedig már kialakult, időben felfedezve jól kezelhető, a folyamat megállítható, és megfelelően csökkenthető a súlyos problémák kialakulásának kockázata. Nehézséget az okoz, hogy sokáig észrevétlen maradhat, ami növeli az életveszélyes szövődmények (pl.: szívinfarktus, stroke) kialakulásának kockázatát.

Az érelmeszesedés főbb tünetei

Az érelmeszesedés lassan és észrevétlenül alakul ki, a betegség korai szakaszában tünetek nem jellemzők. A betegségre gyakran mellkasi fájdalom (angina pectoris) vagy szívinfarktus irányítja rá a figyelmet. Általánosságban elmondható, hogy más tüneteket mutatnak a nők és másokat a férfiak.

Nők körében az alábbi tüneteket tapasztalhatók előrehaladott fázisban:

• influenzaszerű tünetek;
• emésztési zavarok vagy gyomorégés;
• hátfájás;
• szorító érzés a mellkasban;
• kellemetlen érzés vagy fájdalom a karokban.

Férfiak és nők egyaránt tapasztalhatják:

• mellkasi fájdalom (angina pectoris);
• fájdalom a nyakban vagy a bal karban;
• borzongás és verejtékezés;
• hányinger;
• légszomj;
• fáradékonyság vagy ólmos fáradtság.

A tünetek sokféleségét a testszerte romló vérkeringés és az anyagcsere-folyamatok következményes nehezítettsége okozza.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A fenti tünetek jelentkezése arra utalhat, hogy a betegség előrehaladott fázisban van, ami potenciálisan veszélyes szövődményeket okozhat – vagyis indokolt a háziorvos mielőbbi felkeresése, aki további vizsgálatokat rendelhet el.

Amennyiben a fentieken túl hirtelen erős, nem múló mellkasi fájdalom lép fel – ami szívinfarktus jele lehet – hívja a 112-t, és kérjen mentőt!

Az érelmeszesedés kiváltó okai

Az érelmeszesedés hátterében nem mutatható ki egyetlen kiváltó ok, inkább kockázati tényezőkről beszélhetünk, amelyek növelik a betegség kialakulásának lehetőségét. Mindez azt is jelenti, hogy az érelmeszesedés megfelelő életmóddal megelőzhető.

Ha a betegség már kialakult, csak a folyamat megállítására van lehetőség, a meglévő plakkok már nem fognak visszafejlődni. A kockázati tényezőket általában két csoportba sorolják: az egyikre van a betegnek ráhatása, a másikat viszont nem lehet befolyásolni.

A beteg által befolyásolható kockázati tényezők:

• dohányzás,
• túlzott alkoholfogyasztás,
• testmozgás hiánya,
• túlsúly vagy elhízás.

A beteg által közvetetten befolyásolható tényezők:

• magas koleszterinszint,
• magas vérnyomás,
• magas vércukorszint,
• depresszió,
• alvási apnoe,
• krónikus gyulladással járó betegségek.

A beteg által nem befolyásolható kockázati tényezők:

• nem (férfiak körében gyakoribb),
• magasabb életkor,
• családi halmozódás (pl. zsíranyagcsere-zavarok).

Az érelmeszesedés lehetséges szövődményei

Az érelmeszesedés krónikus betegség, amely lassan és észrevétlenül alakul ki. Mire tüneteket okoz, lehetséges, hogy az erekben a lerakódások (koleszterin, plakkok) szűkületet, elzáródást okoznak, így jelentősen csökken az erek térfogata és ezáltal akadályozottá válik a véráramlás.

A lerakódás egyes darabjai le is válhatnak, ami az ér sérülését okozza. Amikor a szervezet a sérülést megpróbálja helyreállítani, vérrög képződhet az érben, ami teljesen elállhatja a véráramlás útját, és szívinfarktust, vagy akár – attól függően, hol következik be ez a jelenség – stroke-ot vagy egyéb szerv infarktusát is okozhatja.

A betegség szövődményei tehát súlyosak, akár életveszélyesek is lehetnek.

Így például:

• szívinfarktus,
• pangásos szívelégtelenség,
• szívizom-elfajulások,
• stroke (vérrög az agyi vérkeringésben),
• aneurizmák,
• aritmia (szívritmuszavar),
• krónikus veseelégtelenség.

Az érelmeszesedés által potenciálisan kiváltott súlyos szív- és érrendszeri szövődmények a kardiovaszkuláris betegségek, azaz CVD-k csoportjába tartoznak. Ezek lehetnek:

• koszorúér-betegség: a szívet ellátó fő artériák – a koszorúerek – telítődnek plakkokkal;
• angina pectoris: a szívkoszorúér-betegség okozta rövid ideig tartó feszítő, tompa vagy erős mellkasi fájdalom, amely a szívroham előjele lehet (átmeneti vérellátási zavar);
• szívinfarktus: a szívizom működése zavart szenved a vérellátás leállása miatt;
• stroke: az agy vérellátása megszakad;
• átmeneti ischaemiás roham (TIA): a stroke tünetei átmenetileg jelentkeznek;
• perifériás érbetegség: a lábak vérellátása akadályozott, járás közbeni lábfájdalmat okozva (claudicatio intermittens). A betegség a felső végtagokat is érintheti. Súlyos esetben szövetelhalás, üszkösödés alakulhat ki.

Az érelmeszesedés diagnosztizálása

Az érelmeszesedés korai felfedezése vagy gyanúja – tünetek híján – elsősorban rutin ellenőrzések, például vérnyomásmérés (eltérő vérnyomásértékek a végtagokban), röntgen, EKG, ultrahang vizsgálatok során merülhet fel.

Gyanú esetén az alábbi vizsgálatokra kerülhet sor:

• vérvizsgálat (koleszterinszint megállapítása),
• EKG vagy szívultrahang,
• angiográfia (érfestés).

Az érelmeszesedés kezelése

A szívkoszorúér-betegség nem gyógyítható, de életmódváltás, gyógyszerek és – amennyiben szükséges – műtét kombinációjával kezelhető. A kezelés enyhíti a tüneteket és a szívinfarktus kockázatát.

Az életmódváltás egyúttal a megelőzést is szolgálja – ez magában foglalja a következőket:

• dohányzás elhagyása;
• koleszterinszegény étrend tartása;
• stressz csökkentése;
• rendszeres testmozgás.

A gyógyszeres kezelés része lehet:

• vérnyomást csökkentő gyógyszerek;
• pulzusszámcsökkentők;
• koleszterinszint-csökkentők (sztatinok);
• vérrögképződést akadályozó szerek (pl. acetilszalicilsav);
• nitroglicerin spray (angina pectoris kezelésére).

Műtéti beavatkozások lehetnek az alábbiak:

Érplasztika és sztentbeültetés: egy apró ballont fújnak fel az elzáródott érben, hogy szabaddá tegyék az utat a vér számára, és egy tágítható fémcsövet (sztentet) illesztenek a helyére.

Koszorúér-bypassműtét: a szív vérellátásának javítása és a mellkasi fájdalom (angina pectoris) csökkentése érdekében sebészi úton áthidalják az elzáródott érszakaszt.

Beültethető kardioverter defibrillátor (ICD): a szív közelében elhelyezett eszköz, amely korrigálja az esetleges rendellenes szívritmust.