Az alvás közbeni légzéskimaradás életveszélyes lehet

„Az alvási apnoé az úgynevezett alvásfüggő légzészavarok csoportjába tartozik. Arról van szó, hogy alvás közben a felső légút összeszűkül vagy elzáródik, ez pedig az oxigénszint eséséhez vezet. Ezért emlegetik a betegséget obstruktív alvási apnoé néven is, hiszen a felső légutak elzáródásával akadály kerül a levegő útjába” – magyarázta szakértőnk, Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus főorvos.

A tünetekről elsősorban a beteg hálótársa számol be: rövid csend után az illető nagyot horkant, ami azt jelzi, hogy kis ideig kimaradhat a légzése, amely a horkantással átmenetileg helyreáll. Ez a légzéskimaradás szó szerint életveszélyes lehet, még akkor is, ha a szervezet vészreakciója még a tényleges fulladás előtt felébreszti az érintettet.

Mivel a légzés kimaradása folytán a véroxigénszint vészesen lecsökken, hosszú távon a betegség számos súlyos probléma előszobája lehet: érelmeszesedés, szívritmuszavar, magas vérnyomás és infarktus.

Az alvási apnoé gyakoribb az idősebbek és a túlsúlyosak körében. A férfiak rizikója kezdetben nagyobb, a menopauza után azonban a hölgyeké is megnő. Kockázati tényezőt jelenthetnek még a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség is. A vastagabb nyaki zsírréteg, a megnagyobbodott nyelvgyök vagy mandulák, a hátrébb álló állkapocs és a gátolt orrlégzés is ronthat a helyzeten.

„Az alvási apnoénak különböző súlyossági fokait ismerjük” – mutatott rá Dr. Vida Zsuzsanna. Ha óránként 5-15 alkalommal ismétlődnek meg a mikroébredések, akkor enyhe, ha 15-30-szor, akkor középsúlyos, ha pedig 30-nál is többször, akkor súlyos alvási apnoéról beszélünk.