Amit mindenkinek tudnia kell a vastagbélrákról

Az Amerikai Rákellenes Társaság szerint az Egyesült Államokban 2024-ben csaknem 153 ezer személynél diagnosztizáltak vastag- vagy végbélrákot, és több mint 53 ezren haltak meg a betegségben.

Március a vastagbélrák tudatossági hónapja, és az Intermountain Health azon dolgozik, hogy felhívja a figyelmet a betegségre, valamint a megelőzés és a korai felismerés fontosságára.

A tudatosság kulcsfontosságú, mivel a vastag- és végbélrák számos esete megelőzhető. Valójában a vastagbélrák 90 százalékos túlélési arányt mutat, ha korán felismerik.

A vastagbélrák bárkit érinthet, de bizonyos tényezők növelhetik a kockázatot:

– Életkor: A legtöbb eset 50 éves, vagy idősebb egyéneknél fordul elő.

– Családi előzmények: A vastagbélrák vagy polipok előfordulása a családban növelheti a kockázatot.

– Személyes előzmények: Korábbi polipok vagy gyulladásos bélbetegségek növelik a kockázatot.

– Életmódbeli tényezők: A vörös és feldolgozott húsokban gazdag étrend, a dohányzás, az erős alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás hiánya hozzájárulhat a fokozott kockázathoz.

Azonban nem csak az idősebb felnőtteknek kell ébernek lenniük. A vastagbélrák előfordulása az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt a fiatalabb amerikaiak körében, a leglátványosabban a végbélrák előfordulása emelkedett.

A becslések szerint 2020-ban az összes vastagbélrákos megbetegedés 11 százaléka és az összes végbélrákos megbetegedés 15 százaléka az 50 év alattiaknál fog előfordulni.

„A tünetekre várni túl késő” – mondta Christine Hachem MD, az Intermountain Health gasztroenterológiai és emésztőrendszeri egészségügyi ideiglenes orvosigazgatója. „A szűrés akkor történik, amikor még nincsenek tünetei és jól érzi magát. A korai felismerés kritikus fontosságú a vastagbélrák elkapásához és az életek megmentéséhez.”

Ez az emelkedés azért riasztó, mert a fiatalabb betegeknél gyakran már előrehaladottabb az eset, mire diagnosztizálják azt.

Dr. Hachem szerint e tendenciához hozzájáruló tényezők lehetnek a környezeti hatások, a táplálkozási szokások és a szórványos genetikai mutációk.

„A fiatalabbak egyedi akadályokkal szembesülnek a vastagbélrákszűrés során, mint például a szűrés szükségességével kapcsolatos tudatosság hiánya, az eljárással kapcsolatos félelem vagy kényelmetlenség, valamint az egészségügyi rendszerben való eligazodás kihívásai” – mondta Dr. Vik Padival, az Intermountain Health gasztroenterológusa a Murray-i Intermountain Medical Centerben.

„Életkortól függetlenül mindenkinek létfontosságú, hogy tisztában legyen a személyes kockázati tényezőivel, és megbeszélje azokat egészségügyi szolgáltatójával a legjobb szűrési terv meghatározása érdekében.”

A frissített országos irányelvek lehetővé teszik, hogy 45 éves kortól kezdődően még több embert szűrjenek kolonoszkópiával és székletalapú vizsgálattal.

A vastagbéltükrözés a vastagbélrák felismerésének arany standardjának számít, mivel nemcsak a rendellenességeket tárja fel, hanem a rákot megelőző elváltozásokat is eltávolítja.

A legtöbb betegnél ezután csak 10 évente egyszer van szükség kolonoszkópiára, vagy ötévente egyszer, ha orvosa úgy ítéli meg, hogy Önnél fokozott a vastagbélrák kockázata.

Korábbi szűrővizsgálat ajánlott lehet mindazoknak, akiknek a kórtörténetében polipok vagy a családban vastagbélrák fordult elő.

Ha Önnek gyulladásos bélbetegsége van (Crohn-betegség vagy fekélyes vastagbélgyulladás) vagy más, a gyomor-bél traktust (GI) érintő krónikus betegségben szenved, beszéljen orvosával vagy egy GI-specialistával, hogy mikor és milyen gyakran kell szűrővizsgálatot végeztetnie.

„Ne halogassa a szűréseket” – mondta Dr. Hachem. „Ez megmentheti az életét.”