Miért is olyan veszélyes a méz a babákra?

Ha nem a ráncos arcok kisimítására vagy – ami még hasznosabb – bizonyos betegség kezelésére adják be, az idegméreg felfelé haladó bénulást okozhat, amely azonnali kezelés nélkül halálos kimenetelű lehet.

A C. botulinum úgynevezett spóra képző baktérium, ami azt jelenti, ha a növekedési feltételek nem optimálisak a baktérium létfontosságú részei egy mindennek nagyon ellenálló tokba záródnak. Ezekben az úgy nevezett spórákban (ami nem azonos a gombák szaporító képleteivel – szerk.) évekig képesek nyugalmi állapotban megmaradni. A spórák azonban csak oxigén-mentes környezetben elevenednek meg. Az egyik hely ahová azonban eljutnak, és amelynek útján csecsemőket betegítettek meg a méz, és ezt viszonylag nemrégiben igazolták (az USA-ban 1976-ban - a szerk.).

Maguk a spórák általában nem okoznak problémát az ember számára, mivel ha a baktérium nem növekszik aktívan, akkor nem termel botulinumtoxint. Más a helyzet azonban a kisbabák esetében, akiknek az emésztő- és immunrendszere még nem elég fejlett. A tudósok által még nem teljesen megmagyarázott okok miatt az 1 évesnél fiatalabb csecsemőket a C. botulinum spórák olyan módon teszik sebezhetővé, mint az idősebb gyerekeket és felnőtteket.

A spórák megtelepedhetnek a bélben, és elkezdhetik termelni a botulinum toxint. A tünetek közé tartoznak a légzési nehézségek, a székrekedés, a fej irányíthatóságának elvesztése és a táplálkozási nehézségek. Korán észlelve az állapot kezelhető, és a csecsemők általában teljesen felépülnek, ezért fontos, hogy gyorsan forduljon orvoshoz, ha úgy gondolja, hogy gyermeke botulinumtoxinnak lehetett kitéve.

A csecsemőbotulizmus nagyon ritka, és nem minden eset vezethető vissza a mézfogyasztásra. Az ajánlás azért van, mert a méz a spórák ismert forrása, és könnyen elkerülhető.

Felnőtteknél is előfordulhat élelmiszerrel terjedő botulizmus, bár ez is ritka. A helytelenül konzervált és tartósított élelmiszerek különösen nagy kockázatot jelentenek, mivel ezek biztosítják a baktérium növekedéséhez szükséges alacsony oxigénszintű körülményeket. AC. botulinum spórái hőállóak, bár maga a toxin elpusztítható forralással, így a fogyasztásra kész élelmiszerek nagyobb kockázatot jelentenek.

A botulinumtoxint számos alacsony savtartalmú élelmiszerben, többek között konzervált zöldségekben és halkonzervekben találták meg. Egy másik potenciálisan meglepő forrása az 1997-es botulizmusjárványnak a fóliába csomagolt sült burgonya volt, amelyet megfőztek, majd több napig szorosan becsomagolva szobahőmérsékleten hagytak – ne feledjük, ez a baktérium szereti, ha nem kap oxigént.

A Centers for Disease Control and Prevention (Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ) számos más tippet is ad a botulizmus elkerülésére, amellett, hogy a mézet a gyermekek 1 éves koráig kerülni kell. A botulinumtoxint nem lehet szagolni vagy megízlelni, ezért a végső tanács: ha kétség merül fel, dobja ki.