A Parkinson-kór váratlan, és egyszerű kezelésre derült fény

„A riboflavin és/vagy biotin pótlása valószínűleg jótékony hatású a Parkinson-kóros betegek egy alcsoportjában, amelyben a bélrendszeri diszbiózis kulcsfontosságú szerepet játszik” – írta a Nagoya Egyetem orvoskutatója, Hiroshi Nishiwaki és munkatársai a 2024 májusában megjelent tanulmányukban.

A neurodegeneratív betegség csaknem 10 millió embert érint világszerte, akik legfeljebb a tüneteket lassító és enyhítő terápiákban reménykedhetnek.

A tünetek jellemzően székrekedéssel és alvászavarokkal kezdődnek, akár 20 évvel azelőtt, hogy a betegség demenciává és az izomkontroll legyengítő elvesztésével alakulna ki.

Korábbi kutatások szerint a Parkinson-kórban szenvedő emberek mikrobiomjában is változások következtek be jóval az egyéb tünetek megjelenése előtt.

Nishiwaki és csapata 94 Parkinson-kóros beteg és 73 viszonylag egészséges japán kontrollbeteg székletmintáját elemezve összehasonlította eredményeit Kínából, Tajvanról, Németországból és az Egyesült Államokból származó adatokkal.

Bár a vizsgált országokban különböző baktériumcsoportok voltak érintettek, mindannyian befolyásolták a szervezetben a B-vitaminok szintézisét végző útvonalakat.

A kutatók megállapították, hogy a bélbaktérium-közösségek változásai a Parkinson-kórban szenvedő embereknél a riboflavin és a biotin mennyiségének csökkenésével jártak együtt.

Parkinson-kórban a bélbaktériumokban a B2 és B7 esszenciális B-vitaminok szintéziséért felelős gének csökkenését találták.

Nishiwaki és munkatársai ezután kimutatták, hogy a B-vitaminok hiánya összefügg a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA-k) és a poliaminok csökkenésével : olyan molekulák, amelyek segítenek az egészséges nyálkaréteg kialakításában a belekben.

„A poliaminok és az SCFA-k hiánya a bélnyálkahártya réteg elvékonyodásához, a bél áteresztőképességének növekedéséhez vezethet, és mindkettőt megfigyelték a Parkinson-kórban” – magyarázza Nishiwaki .

Azt gyanítják, hogy a meggyengült védőréteg a bélrendszer idegrendszerét több olyan méreganyagnak teszi ki, amelyekkel ma már rendszeresebben találkozunk. Ezek közé tartoznak a tisztítószerek, peszticidek, és gyomirtók.

Az ilyen toxinok az agyunk dopamintermelő sejtiben felhalmozódó molekulákról ismertek – túltermelődéséhez és az idegrendszeri gyulladás fokozódásához vezetnek, ami végül a Parkinson-kór egyre gyengítőbb motoros és demenciás tüneteihez vezet.

Egy 2003-as tanulmány szerint a nagy dózisú riboflavin segíthet bizonyos motoros funkciók helyreállításában azoknál a betegeknél, akik a vörös húst is kiiktatták étrendjükből.

Lehetséges tehát, hogy a B-vitamin nagy dózisai megelőzhetik a károsodás egy részét, javasolja Nishiwaki és csapata.

Mindez azt sugallja, hogy a betegek egészséges bélmikrobiomjának biztosítása szintén védelmet nyújthat, akárcsak a környezetünkben lévő mérgező szennyezőanyagok csökkentése.