Egészség

Melyik az egészségesebb – a gyors vagy a lassú gyaloglás?

Mi a gyaloglás ideális tempója?

A gyaloglás ideális tempójáról számol be a Sports.kz.

Melyik az egészségesebb – a gyors vagy a lassú gyaloglás?
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

„A gyors gyaloglás a futáshoz hasonlít, ezért a 60 év feletti emberek számára, akiknek már vannak ízületi és gerincbetegségei, magas a csontritkulás kockázata, veszélyes lehet – mondja ortopéd orvos. A gyors gyaloglás során nagy terhelés éri az ízületeket, ezért jobb, ha azok járnak gyorsan, akik jobban felkészültek, akiknek nincsenek nyilvánvaló problémáik az ízületekkel és az izmok jó tónusban vannak.”

Legjobb sebesség

Minden korcsoportnak megvan a maga ideális gyaloglási sebessége.

Hatvanéves korig 4-5 kilométer/óra.

60 éves kor után 3 km/h.

A szakértő szerint nemcsak a sebesség és a megtett lépések száma, hanem maga a távolság és a fizikai aktivitás teljes ideje is fontos.

„Mindenesetre a gyaloglás a leghatékonyabb és leghatásosabb módszer a térd- és csípőízületi betegségek, valamint a szív- és tüdőbetegségek és a cukorbetegség megelőzésére” – mondja az orvos. – Javasoljuk, hogy naponta legalább másfél-két órát sétáljunk. Ez körülbelül három-négyezer lépést jelent. Bizonyos esetekben az ilyen adagolt rendszeres séta akár terápiás eljárás is lehet”.

Bármilyen fizikai aktivitás fontos, a lényeg, hogy ne üljünk vagy feküdjünk. Még az állás is hasznos már.

„Ha nincsenek egészségügyi ellenjavallatok (például nincsenek térdízületi problémák), akkor természetesen, ha lehet, ugyanabban a tömegközlekedésben jobb állni, mint ülni. Kötelező a testhelyzetet változtatni – lehetőleg 20 percenként” – mondja a szakértő.

Gyaloglás közben az enyhe fáradtság a fizikai aktivitás normális jele. Ha séta közben kellemetlen érzést érez az ízületekben vagy az izmokban, feszültséget vagy fáradtságot a vádliizmokban, ez annak a jele, hogy lassítania kell. Fontos, hogy hallgasson a testére, hogy elkerülje az esetleges sérüléseket.

Álljon fel és fusson

„Mostanában az ízületi problémák egyre gyakoribbak a fiatalok körében” – jegyzi meg Andrei Panov. – Ennek számos oka van. Ökológia, helytelen táplálkozás, elhízás, mozgásszegény életmód. Ezért mindent fanatizmus nélkül kell tenni. Bármilyen fizikai tevékenységben, beleértve a gyaloglást vagy a futást is, be kell tartania az „egyszerűtől a bonyolultig” szabályt.

Ha valaki el akarja kezdeni a futást vagy a sportgyaloglást, akkor kis távolságokkal kell kezdeni, fokozatosan növelve a tempót és a kilométereket. Ugyanis elég sok olyan fiatal betegünk van, akiknél hat hónap futás vagy sportgyaloglás után aszeptikus ízületi nekrózis (ez a csontszövet pusztulása) vagy stressztörés alakul ki, ami a ciklikus terheléssel járó, a csontszerkezetben felhalmozódott mikrotraumák következtében következik be. Az ilyen esetek különösen megugrottak a covididők óta, amikor sokan az otthoni elszigeteltség után hirtelen keményen futottak, és úgy döntöttek, hogy sportolni kezdenek. Fontos tehát az észszerű megközelítés.

Mindenesetre mielőtt elkezdene gyorsan gyalogolni vagy futni, mindenképpen konzultáljon szakemberrel (sportorvos, ortopédus), hogy legalább képet kapjon a funkcionális állapotáról.

Kapcsolódó írásaink