A madárinfluenza terjedhet a levegőben is?

A tanulmány, amely még nem hivatalosan publikált, a H5N1 rejtélyes terjedésére összpontosított három csehországi farm között 2024 februárjában. Az egyik kacsafarmon február 4-én kezdődött, mintegy 800 madár hirtelen elpusztulásával. Február 7-re a teljes állomány leöléséről döntöttek, és védő- és megfigyelési zónát hoztak létre a farm körül.

Hogyan kerülhetett a H5N1 genetikailag azonos törzse egy héttel később két, egymástól nyolc kilométerre lévő, magas biológiai biztonsági előírásokkal rendelkező csirkefarmra?

A prágai Állami Állatorvosi Intézet kutatói nekiláttak, hogy kiderítsék az okot, és elsőként azt a lehetőséget zárták ki, hogy emberek vagy vadmadarak hurcolták át a vírust. A vezetőkkel készített interjúk nem mutattak ki lehetséges kapcsolatot a gazdaságok között, és mivel a csirkefarmok közelében nem volt jelentős víztest, „nagyon valószínűtlennek” tartották, hogy a vírust vadmadarak terjesztették volna.

Ehelyett úgy tűnt, hogy a vírus a szél útján terjedt; a meteorológiai adatok vizsgálata feltárta, hogy a kacsafarmon a szennyezett füstben kibocsátott vírushoz közel tökéletes időjárási körülmények voltak ahhoz, hogy az állandó szellő a csirkefarmokra szállítsa. A felhőtakaró megakadályozta, hogy az ultraibolya-sugárzás elpusztítsa a vírusrészecskéket, míg a hűvös hőmérséklet lehetővé tette, hogy a vírusrészecskék jól fejlődjenek.

Érdemes kiemelni, hogy a kutatók a vizsgálat részeként nem végeztek levegőmintavételt a vírus jelenlétének megerősítésére, ennek ellenére más, a kutatásban részt nem vevő szakértők is támogatták az eredményeket.

„A meteorológiai körülmények, a fertőzés időzítése, az állatok tartási körülményei, a fertőzötté vált állatpopulációk fogékonysága és a telephelyek közötti, egyéb járványügyi kapcsolatok hiánya alátámasztja, hogy ebben az esetben a vírus levegő útján terjedt” – mondta a CIDRAP-nak dr. Montserrat Torremorell, a Minnesotai Egyetem Állatorvosi Népegészségügyi Tanszékének vezetője, aki korábban már végzett levegőmintavételi vizsgálatokat az Egyesült Államokban kitört madárinfluenza-járványok idején.

Mások szerint is az eredményeket bizonyos fokú óvatossággal kell értelmezni.

„Alapvetően azt állítják a kutatók, hogy ez megtörténhetett, és én ezt nem vitatom” – mondta a CIDRAP-nak dr. David Stallknecht, a Georgia Egyetem Állatorvosi Főiskolájának emeritus professzora. „De ahhoz, hogy valóban konkrét bizonyítékokkal álljunk elő, mint egy kontrollált kísérletben, túl sok minden történik.”

Mivel az Egyesült Államokban is előfordultak emberi H5N1-fertőzéses esetek, a szél útján történő terjedés lehetősége is aggasztja az embereket, hogy ez mit jelent a közegészségügy számára.

Dr. Michael Osterholm, a Minnesotai Egyetem Fertőző Betegségkutató és -politikai Központjának igazgatója a CNN-nek elmondta, hogy bár elég valószínűtlen, hogy valaki így fertőződhetett meg, ez magyarázatot adhat arra a néhány esetre, amikor a fertőzés forrása ismeretlen volt.

„Szerintem nagyon alacsony a kockázata annak, hogy az emberek így fertőződjenek meg a vírussal, de szerintem előfordul.”