Az Alzheimer-kór oka a szájából származhat

Az egyik ilyen, 2019-ben közzétett tanulmány az eddigi egyik legmeghatározóbb nyomot sugallta az Alzheimer-kór mögött álló bakteriális bűnösre, és ez egy kissé váratlan helyről származik: a fogínybetegségből.

A vezető szerző, Jan Potempa, a Louisville-i Egyetem mikrobiológusa által vezetett tanulmányban a kutatók arról számoltak be, hogy elhunyt Alzheimer-kóros betegek agyában felfedezték a Porphyromonas gingivalis – a krónikus parodontitis (más néven ínybetegség) mögött álló kórokozót.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a két tényezőt összekapcsolták, de a kutatók továbbmentek.

Egerekkel végzett külön kísérletek során a kórokozóval való orális fertőzés a baktérium agyi kolonizációjához vezetett, az Alzheimer-kórral gyakran összefüggésbe hozott ragadós fehérjék, az amiloid béta (Aβ) fokozott termelésével együtt.

A kutatócsoport, amelyet a Cortexyme gyógyszeripari startup cég koordinált, és amelynek társalapítója az első szerző, Stephen Dominy volt, nem állította, hogy végleges bizonyítékot talált az Alzheimer-kór okozati összefüggéseire.

De egyértelmű volt, hogy úgy gondolták, itt egy erős vizsgálati vonalról van szó.

„Fertőző ágenseket már korábban is kapcsolatba hoztak az Alzheimer-kór kialakulásával és progressziójával, de az ok-okozati összefüggés bizonyítékai nem voltak meggyőzőek” – mondta Dominy akkoriban.

„Most először van szilárd bizonyítékunk arra, hogy az intracelluláris, Gram-negatív kórokozó, a P. gingivalis, és az Alzheimer-kór patogenezisét összekapcsoljuk.”

A kutatócsoport emellett a baktérium által szekretált gingipain nevű toxikus enzimeket azonosított az Alzheimer-kóros betegek agyában, amelyek korreláltak a betegség két különálló markerével: a tau fehérjével és egy ubikvitin nevű fehérjecímkével.

De ami még ennél is meggyőzőbb, a csoport azonosította ezeket a toxikus gingipaineket olyan elhunyt emberek agyában, akiknél soha nem diagnosztizáltak Alzheimer-kórt.

Ez azért fontos, mert bár a P. gingivalist és a betegséget már korábban is összefüggésbe hozták, azt – leegyszerűsítve – még sosem tudták, hogy az ínybetegségek okozzák-e az Alzheimer-kórt, vagy hogy a demencia a rossz szájápoláshoz vezet.

Az a tény, hogy az alacsony gingipainszint még azoknál az embereknél is kimutatható volt, akiknél soha nem diagnosztizáltak Alzheimer-kórt, füstölgő pisztoly lehet – ami arra utal, hogy náluk is kialakulhatott volna a betegség, ha tovább élnek.

„A gingipain antigének azonosítása az Alzheimer-kórban szenvedő és az Alzheimer-kórképet mutató, de demenciát nem diagnosztizáló egyének agyában is amellett érvel, hogy a P. gingivalis-szal való agyi fertőzés nem a demencia kialakulását követő rossz fogászati ellátás eredménye vagy a betegség késői stádiumának következménye, hanem egy korai esemény, amely megmagyarázhatja a középkorú egyéneknél a kognitív hanyatlás előtt talált patológiát” – magyarázták a szerzők a tanulmányukban.

Továbbá a vállalat által kifejlesztett COR388 nevű vegyület egerekkel végzett kísérletekben kimutatta, hogy képes csökkenteni a kialakult P. gingivalis agyi fertőzés baktériumterhelését, miközben az amiloid-béta-termelődést és a neuroinflammációt is csökkenti.

Meg kell várnunk, hogy a jövőbeni kutatások mit tárnak fel erről a kapcsolatról, de a kutatói közösség óvatosan optimista.

„A baktérium mérgező fehérjéit célzó gyógyszerek eddig csak egerekben mutattak jótékony hatást, de mivel több mint 15 éve nincs új demenciakezelés, fontos, hogy minél több megközelítést teszteljünk az Alzheimer-kórhoz hasonló betegségek kezelésére” – nyilatkozta David Reynolds, az Alzheimer's Research tudományos vezetője.