Egészség
Így irányítja a bélrendszer az ember hangulatát
A bélmikrobióta nemcsak az emésztési folyamatban játszik fontos szerepet
Mikhail Kutushov orvos-toxikológus kifejtette, hogy létezik egy kutatási terület, amelyet „bél-agy tengelynek” neveznek. Ez feltárja az e rendszerek közötti kölcsönhatás mechanizmusait – írja a vm.ru.
A bélmikrobióta, amely egy összetett ökoszisztéma, amelyet mikroorganizmusok trilliói népesítenek be, nemcsak az emésztési folyamatban játszik fontos szerepet, hanem a neurotranszmitterek szintézisében, az immunválasz szabályozásában, sőt a viselkedési aspektusok modulálásában is” – mondta.
A medikus szerint a bélmikrobióta egyensúlyhiánya (diszbiózis) számos problémát okozhat, például - a bélgát integritásának megzavarását és az agyat és a bélrendszert összekötő jelátviteli útvonalak megváltozását. Ez pedig befolyásolhatja az olyan neurotranszmitterek működését, mint a szerotonin és a dopamin, amelyek vezető szerepet játszanak a hangulat, a szorongásszint és az érzelmi jólét szabályozásában.
Kutushov ismertetett egy tanulmányt, amely azt mutatja, hogy a szorongásos zavarokban és depresszióban szenvedő betegeknél gyakran csökken a jótékony baktériumok sokfélesége, és nő a kórokozók száma. A diszbiózis, mondta, negatívan befolyásolhatja az agyműködést és a mentális zavarok kialakulását.
Inga Kolesnik gasztroenterológus, az orvostudományok doktora hozzátette, hogy a mikrobióta egyensúlyhiánya még az autizmussal és a neurodegeneratív betegségekkel is összefüggésbe hozható.
Jelenleg aktívan vizsgálják a mikrobióta összetételének kapcsolatát a Parkinson-kórral, az Alzheimer-kórral és a szklerózis multiplexszel. A központi idegrendszer állapota befolyásolja a bélmozgást, az enzimszekréciót és a mikrobióta összetételét. A bélben élő baktériumok viszont olyan anyagokat választanak ki, amelyek befolyásolhatják a központi idegrendszer állapotát - mutatott rá.
Kolesnik megjegyezte, hogy ez egy ördögi kör: a stressz megváltoztatja a mikrobióta összetételét, és az összetételének megsértése növeli a stresszre és a szorongásra való fogékonyságot.
Az ember bélmikrobiótája hároméves korára alakul ki, de az élet során különböző tényezők hatására változhat az összetétele. Ezt külső és belső okok kombinációja befolyásolja. Az előbbiek közé tartozik az adott személy genetikája, az immunrendszer állapota és a betegségek jelenléte. Az orvos szerint azonban a főszerepet a külső tényezők játsszák.
A gasztroenterológus elmondta, hogyan lehet megoldani a problémát a bél mikrobiótával. Szükséges az alvási szokások normalizálása, a mediterrán típusú étrend betartása a Harvard-tányér elve szerint (a tányér 1/4-ének fehérjetartalmú ételnek kell lennie: hús, hal, túró, hüvelyesek. További 1/4 – összetett szénhidrátok: teljes kiőrlésű gabonafélék, tésztafélék, burgonya, kenyér. És a fennmaradó 1/2 rész – zöldségek, gyümölcsök és zöldségek bármilyen formában - jegyezzük meg „VM”), normalizáljuk a testsúlyt, mozogjunk legalább heti öt órát, szüntessük meg a rossz szokásokat és az étrend-kiegészítők indokolatlan használatát, korlátozzuk a kütyük használatát.
Szintén szerinte konzultálni kell szakemberekkel, kezelni kell a fertőzéseket, beleértve a Helicobacter pylori-t, a parazitózist. Ezenkívül érdemes figyelemmel kísérni a krónikus betegségeket. Nem lesz felesleges meditációt, relaxációs technikákat gyakorolni és pszichoterápiás kúrát végezni.
Kutushov hangsúlyozta, hogy a mikrobióta helyreállítása hosszú folyamat, amely türelmet igényel, de nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészségbe is befektetés.
