Egészség
Az agyi aneurizma kialakulásának kockázata
Csökken a kockázat, ha mérsékeljük az alkoholfogyasztást
Az aneurizma általában akkor keletkezik, amikor egy artéria (egyfajta véredény) falának egy része megnyúlik ésaz éren dudor keletkezik.
Bármelyik éren kialakulhat aneurizma, de a leggyakoribb előfordulása az agyi artériákon és az aortán, valamint az ebből kilépő nagy artériákon van.
Sok embernek lehet agyi aneurizmája, és soha nem is tud róla ám ha megreped és szétrobban, az végzetes lehet.
Gyengeség az artéria falában
Az artériának erős falra van szüksége, mivel a vér nagy nyomáson, folyamatosan pumpálódik át rajtuk. Az aneurizma akkor alakulhat ki, ha az artéria falának egy része meggyengül.
Az artériák fala három rétegből áll: egy belső, sejtekből álló bélésből, egy középső, izmokból és rugalmas rostokból álló rétegből, valamint egy kemény külső, főként kollagénből (egy fehérjetípus) álló rétegből. E rétegek bármelyikének sérülése, elhalása a fal elvékonyodását és megnyúlását okozza. Ezután az ér ezen a szakaszon feldagad, amit aneurizmának nevezünk.
A genetikailag öröklött gyenge érfalakon és egyes betegségek esetén agyi aneurizmákat keletkeznek. Mindannyiunk esetében az artériák fala az életkor előrehaladtával gyengül, és az agyi aneurizmák az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbak. Az agyi aneurizma felfedezésének átlagos életkora 50 év.
A nőknél körülbelül 50 éves kor után nagyobb az agyi aneurizma kockázata, mint a férfiaknál. Az ösztrogén csökkenése a menopauza környékén csökkenti az artéria falában lévő kollagént, ami gyengíti azt.
A magas vérnyomás növelheti az agyi aneurizma kockázatát. Magas vérnyomásban szenvedő személyeknél az artériákban lévő vér nagyobb erővel nyomódik az artériák falához. Ez megnyújthatja és gyengítheti az artéria falát.
Egy másik gyakori állapot, az úgynevezett érelmeszesedés szintén okozhat agyi aneurizmát. Az ateroszklerózisban a főként zsírból álló plakkok felhalmozódnak az artériákban, és az artéria falához tapadnak. Ez közvetlenül károsítja a sejtbélést, és gyengíti az artériafal középső rétegében lévő izom- és rugalmas rostokat.
Számos életmódbeli tényező növeli a kockázatot
Bármi, ami növeli a gyulladást, érelmeszesedést vagy magas vérnyomást okoz, növeli az agyi aneurizma kockázatát. A dohányzás és az erős alkoholfogyasztás mindezekre hatással van, a nikotin pedig közvetlenül károsítja az artériák falát. Sandilands megemlítette a kokainhasználatát, amikor a diagnózisáról beszélt. Azt mondta:
A tény az, hogy a kokainhasználat és a bulizós élet nem a helyes út.
A kokainhasználat valóban növeli az agyi aneurizma kockázatát. Nagyon magas vérnyomást okoz, mert görcsbe rántja és összeszűkülnek tőle az artériák.
A stressz és a magas zsírtartalmú étrend szintén növeli a gyulladást. A magas koleszterinszint is okozhat érelmeszesedést. A túlsúly pedig növeli a vérnyomást.
Egy több mint 60 000 ember bevonásával készült tanulmány szerint a dohányzás és a magas vérnyomás az agyi aneurizma legerősebb kockázati tényezői.
Mindig orvosi vészhelyzetről van szó?
100 emberből körülbelül háromnál alakul ki agyi aneurizma, amelynek mérete az 5 mm-nél kisebbtől a 25 mm-nél nagyobb átmérőjűig terjed. A többségüket csak akkor fedezik fel, amikor valami más miatt (például fejsérülés miatt) képalkotó vizsgálaton vesznek részt, mivel a kis aneurizmák nem feltétlenül okoznak tüneteket. A nagyobb aneurizmák azért okozhatnak tüneteket, mert nyomhatják az agyszöveteket és az idegeket.
Sandilands „sok fejfájási problémáról” számolt be a diagnózist megelőzően. A fejfájást okozhatja az aneurizmából származó kisebb vérszivárgás.
100 agyi aneurizma közül kevesebb mint egy fog megrepedni, amit gyakran „agyvérzésnek” neveznek. Ez subarachnoidalis vérzést okoz, amely a stroke egyik fajtája. Ha mégis bekövetkezik, az agyi aneurizma megrepedése életveszélyes: 24 órán belül majdnem minden negyedik ember meghal, három hónapon belül pedig minden második.
Ha valakinek az agyi aneurizmája megreped, általában hirtelen, erős fejfájást tapasztal, amelyet gyakran „villámcsapásszerű fejfájásként” írnak le. A stroke egyéb tünetei is jelentkezhetnek, mint például látásváltozás, mozgáskiesés, hányinger, hányás és eszméletvesztés.
A műtét megakadályozhatja a szakadást
Az, hogy az agyi aneurizma kezelésére műtétet alkalmaznak-e, a méretétől és elhelyezkedésétől, valamint a beteg korától és egészségi állapotától függ. Az orvoscsoport mérlegeli a lehetséges előnyöket és a műtét kockázatait.
A kis aneurizmát, amelynél a repedés kockázata alacsony, általában csak megfigyelés alatt tartják. Ha azonban az agyi aneurizma eléri a 7 mm-t vagy annál nagyobbat, általában műtétre van szükség.
Az agyi aneurizma helyreállításának műtétje során a sebész ideiglenesen eltávolítja a koponya egy kis részét, majd átvágja az agy burkolatát, hogy egy apró fémkapcsot helyezzen el az aneurizma kidudorodó részének lezárására.
Egy másik lehetőség az endovaszkuláris (azaz az éren belüli) tekercselés. A sebész egy katétert vezethet a combban lévő combartériába, az aortán keresztül az agyba. Ezután egy tekercset helyezhetnek az aneurizma belsejébe, amely egy vérrögöt képez, hogy lezárja az aneurizma zsákját.
Bármelyik műtétet követően a beteg általában egy hétig kórházban marad. A teljes gyógyulás 6-8 hétig is eltarthat, bár az orvosok ezt követően néhány évig még évente képalkotó vizsgálatokkal folytathatják a megfigyelést.
Az agyi aneurizma kockázatát csökkentheti, ha nem dohányzik, mérsékli az alkoholfogyasztást, egészségesen táplálkozik, rendszeresen mozog és egészséges testsúlyt tart.
