Egészség

Mikor a leghasznosabb a kávé?

Bizonyos esetekben érdemes figyelembe venni az orvosi korlátozásokat

A tudósok is szeretik a kávét – nemcsak inni, hanem tanulni is. Próbálják megérteni: az ital inkább káros vagy inkább hasznos? Számos tanulmány azonban egymásnak ellentmondó eredményeket ad. A szakértők új munkája szokatlan választ ad erre a kérdésre, írja a Ria Novosztyi.

Mikor a leghasznosabb a kávé?
„Fontos azonban figyelembe venni a szervezet egyéni érzékenységét, és elkerülni ennek a normának a túllépését, különösen akkor, ha olyan reakciókat észlel, mint a fokozott szorongás vagy szapora szívverés” – tanácsolja Csernobrovkina
Fotó: AFP/Science Photo Library/R3F/Science Photo Library

A kávé a modern városlakók életmódjának szerves részévé vált, számos kultúrában meghatározó a szerepe. Arról azonban még mindig nincsenek pontos adatok, hogy az ital milyen hatással van az emberi egészségre. Egy új tanulmány egy kevéssé vizsgált szempontra hívja fel a figyelmet: a kávé milyen hatással van az emberi szervezetre a fogyasztás időpontjától függően.

Amerikai tudósok egy csoportja egy 1999 és 2018 között végzett, több mint 40 ezer 18 éves és idősebb amerikai részvételével végzett nagyszabású tanulmány adatait gyűjtötte össze. A résztvevők éveken át számoltak be étrendjükről, miközben a szakértők figyelemmel kísérték egészségi állapotukat.

A szerzők két lehetőséget azonosítottak az ital fogyasztására: reggel (04:00 és 12:00 óra között) és a nap többi részében. A kávézók mutatóit összehasonlították azokkal, akik egyáltalán nem fogyasztották azt.

Kiderült, hogy a reggeli italfogyasztás 16 százalékkal csökkenti a bármilyen okból bekövetkező korai halálozás kockázatát és 31 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát. De nem találtak szignifikáns különbséget azok között, akik nem ittak kávét, vagy a nap más szakaszaiban itták.

Az eredmények akkor is megmaradtak, ha olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a jövedelmi szint, a családi állapot, a krónikus betegségek jelenléte vagy például az alvás minősége. Az sem számított, hogy az ital tartalmaz-e koffeint vagy sem. A cikk a European Heart Journalban jelent meg.

A szerzők elismerik a munka korlátait: rámutat az egészségi állapot és a kávéfogyasztás időpontja közötti kapcsolatra, de nem magyarázza meg, miért történik ez. Ez tág teret hagy az értelmezésnek.

„Nem kell megijedni”

„A koffein megzavarja a melatonin termelődését, ezért ha az ember rendszeresen iszik kávét délután, akkor felborulhat a cirkadián ritmusa, és az alvás minősége is romolhat, amelyek a tanulmány szerzői szerint az egészséges és hosszú élet legfontosabb feltételei” – mondja Jekatyerina Kasuh gasztroenterológus, a Hemotest laboratórium szakértője.

Ráadásul az emberek, akik egész nap kávéznak, gyakran kevésbé egészséges életmódot folytatnak. Lehet, hogy stresszes munkájuk van, amely állandó éberséget igényel, vagy rendszeresen elalszik, és koffeinnel próbálják elnyomni a nappali álmosságot.

„A kávé fő egészségügyi előnyei a bioaktív vegyületeinek gyulladáscsökkentő hatásaiból fakadnak. Néhány gyulladást elősegítő citokin és gyulladásos marker a vérben is belső cirkadián mintázatú – koncentrációjuk reggel a legmagasabb, majd fokozatosan csökken” – teszi hozzá a táplálkozási szakértő, a MAY Ipari Szakértői Központ tagja, Júlia Csernobrovkina.

Így arra a következtetésre jutott, hogy a kávét valóban jobb reggel inni, de ez nem jelenti azt, hogy az ital más időben történő fogyasztása szükségszerűen kárt okoz.

„Maga a tanulmány adatbázisokból származó statisztikákon alapul, amelyek információkat tartalmaznak arról, hogy az emberek mit esznek, isznak, mitől betegednek meg, de nincs átfogó kép az életmódjukról, ezért nem szabad riadalmat okozni az ebből leszűrt adatokkal” – nyugtat meg Kasuh.

„Keményen fog működni”

A koffein ajánlott biztonságos adagja a legtöbb ember számára legfeljebb napi 400 mg, ami körülbelül három-négy csésze kávénak felel meg. „Fontos azonban figyelembe venni a szervezet egyéni érzékenységét és elkerülni ennek a normának a túllépését, különösen akkor, ha olyan reakciókat észlel, mint a fokozott szorongás vagy szapora szívverés” – tanácsolja Csernobrovkina.

– Vannak más orvosi korlátozások is. Az ital hasmenést válthat ki a bélbetegségben szenvedőknél – jegyzi meg Kasuh, és felhívja a figyelmet, hogy a kávéban lévő anyagok irritálhatják a nyelőcső és a gyomor nyálkahártyáját, gyomorégést okozva, ami a felső gyomor-bél traktus gyulladásához vezethet.

A 40 ezer megfigyelt közül a követési időszak során (húsz év alatt) 4295-en haltak meg különböző okokból, 1268-an szív- és érrendszeri betegségekből és 934-en rák miatt.

Kapcsolódó írásaink