Egyenes út egy rákdiagnózisig?

Sokszor hallhatunk arról, hogy az alkohol és a dohányzás egyenes út a daganatokhoz. De nem csak ez a két tényező súlyosbíthatja esélyeinket.

Vannak olyan tanácsok, javaslatok, amelyek betartásával csökkenthetjük az esélyét annak, hogy rákosak legyünk.

A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (International Agency for Research on Cancer, IARC) és az Európai Bizottság által közösen kiadott, folyamatosan frissített dokumentum olyan egészségkárosító kockázati tényezőkre hívja fel a figyelmet, amelyek az életvitel megváltoztatásával kiküszöbölhetőek. A kódex az egészséges életmód mellett az egyes daganattípusok korai felismerését és kezelését célzó szűrővizsgálatok és védőoltások jelentőségét is hangsúlyozza.

A dohányzás fokozottan növeli a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Nemcsak az aktív dohányzás, hanem a passzív dohányzás is bizonyítottan károsítja az egészséget. Passzív dohányzásnak nevezzük a nem dohányzó személyek dohányfüstnek, illetve a dohányzás égéstermékeinek való, zárt helyiségben történő, akaratuktól független kitettségét.

Nemzetközi felmérések szerint évente nyolcmillióan vesztik életüket dohányzás okozta betegségben, közülük egymillióan passzív dohányzási ártalom miatt. Saját és a környezetében élők egészsége védelmében tegye füstmentes övezetté az otthonát és a munkahelyét. Amennyiben dohányzik, fontos leszoknia a dohányzásról.

Az elhízás számos betegség, így bizonyos rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázati tényezője. Az elhízás ellenszere nem a fogyókúra, hanem az életmód-változtatás, amely megfelelő étrendet, mozgásprogramot és lelki egyensúlyt jelent. Javasolt a kalóriabevitelének 25–30 százalékkal való csökkentése az étkezés minőségi átalakítása mellett úgy, hogy lassú, fokozatos testsúlyredukciót érjünk el. A hirtelen leadott kilogrammokat sokszor követi ismételt, olykor a korábbiaknál is fokozottabb testsúlygyarapodás (ezt jojóeffektusnak is hívják). Ezzel kapcsolatban célszerű dietetikus szakember tanácsát kérni, aki az egyéni táplálkozási szokások felmérését követően személyre szabott étrendi javaslatot fog adni. A diéta mellett a tartós fogyás másik alappillére a testmozgás. A súlynövekedés elkerülése érdekében ügyeljen az elfogyasztott ételek mennyiségére is, mozogjon rendszeresen, illetve havonta ellenőrizze a testsúlyát.

A rákos betegségek kialakulásában táplálkozási tényezők is szerepet játszhatnak. Egyes kutatások szerint a vörös húsok és a feldolgozott (pl. sózott, füstölt, pácolt, tartósítószerrel kezelt) húskészítmények túlzott fogyasztása összefüggésbe hozható a vastagbél-, gyomor-, illetve emlőrák kialakulásával. Nemcsak a tartósítás, hanem a húsok „túlsütése” során is keletkezhetnek rákkeltő anyagok.

A cukorban, feldolgozottszénhidrát-forrásokban gazdag táplálékokat is érdemes kerülni, mivel ezek fokozzák a cukorbetegség és az elhízás kialakulásának kockázatát. Ezek az állapotok a petefészek-, emlő-, vastagbél-, méhtestrák rizikótényezői. Rosthiányos táplálkozás esetén a tápcsatornában lassul a tranzitidő, így a méreganyagok tovább lehetnek kapcsolatban a bélhámsejtekkel, amely szintén fokozza a vastagbélrák kialakulásnak kockázatát. Tanulmányok szerint a sok telített zsírsavat és transzzsírsavat tartalmazó táplálékot is érdemes kerülni. A zsiradékokat, olajakat nem szabad túlhevítetni, többször felhasználni, mivel ez is az egészségre káros anyagok keletkezéséhez vezethet.

A rákos betegségek megelőzésében nélkülözhetetlen az egészséges táplálkozás. Az egészséges táplálkozás kulcsa a változatosság és a mértékletesség. Általánosan ajánlható az egyszerű cukrok, például fehér lisztből készült péksütemények, csokoládé, cukorkák fogyasztásának csökkentése. Mértékkel fogyasszon feldolgozott hústermékeket, vörös húsokat, magas zsírtartalmú és magas sótartalmú élelmiszereket.

Ajánlott a megfelelő minőségű és könnyen emészthető fehérjék – hal, tojás, túró, kefir, joghurt – fogyasztása, valamint az összetett szénhidrátban – teljes kiőrlésű pékárukban és tésztákban, zabpelyhekben, barna rizsben – és élelmi rostban gazdag étrend. Az alacsony szénhidráttartalmú zöldségek és gyümölcsök akár minden étkezés részét képezhetik.

Egészséges testmozgással csökkenthető a rák kialakulásának kockázata. A testmozgás csökkenti a vastagbelet érintő rákbetegségek előfordulását, valamint nők esetében a mell és a méhnyálkahártya daganatos megbetegedéseinek esélyét. Segít a testsúlynövekedés megakadályozásában is, amelynek további kockázatcsökkentő hatása van számos egyéb daganattípus, így a vese, a hasnyálmirigy, a nyelőcső, a prosztata és a húgyhólyag rákos megbetegedése tekintetében is.

A naponta legalább harminc percig végzett testmozgás pozitív hatást gyakorol a vérnyomásra és az anyagcserére, különösen a vércukorszintre, valamint az ahhoz kapcsolódó hormonokra, a nemi hormonokra és az immunrendszer működésére is. Olyan fizikai aktivitás kifejtése ajánlott, amely pulzusszám-emelkedést okoz (ún. dinamikus sportok, például kocogás, úszás, gyors ütemű kerékpározás).

Az alkoholfogyasztás növeli a rákbetegség – főként a száj, a garat, a gége, a máj, a vastag- és végbél, valamint az emlő rosszindulatú daganatai – kialakulásának kockázatát, mivel a mértéktelen alkoholfogyasztás során acetaldehid, egy rákkeltő vegyület keletkezik. Az alkoholfogyasztás mérséklésével, illetve az alkohol teljes elkerülésével csökkenthető e daganattípusok kialakulásának a veszélye.

A rövid hullámhosszú UV-B- és a hosszú hullámhosszú UV-A-sugárzás károsítja a bőrt, amely hosszú távon bőrdaganatokat okozhat. Ezért ajánlott a túlzott napozás és a szolárium használatának kerülése. Tanácsos a helyes napozási szokások kialakítása: mivel a napsugarak hatvan százaléka 11–15 óra között éri el a földfelszínt, ebben az időszakban mellőzendő a napozás.

A nyári időszakban fokozott fényvédelem – magas faktorú fényvédő készítmény használata, megfelelő védőruházat és kalap viselése – javasolt. Különös gondot kell fordítani a gyermekek bőrének védelmére, ugyanis a gyermekkorban elszenvedett fénykárosodás felnőttkorban a bőr megbetegedését okozhatja.

Sok ezer olyan, mesterségesen előállított vagy természetes anyag van jelen az ember környezetében, amely rákot okozhat. Ezek közül például az azbeszt, a benzol, a gépkocsik kipufogógáza, az égési folyamtok során keletkező, ún. policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-vegyületek), az arzén és vegyületei, valamint a tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok számos rákbetegség – többek között a tüdő, a mellhártya, a bőr és a vérképző szervek daganatainak – előidézői lehetnek. Tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok a dioxinok, amelyek vulkánok és erdőtüzek, ipari tevékenység, illetve hulladékégetés során keletkező, színtelen, szagtalan, zsírban oldódó vegyi anyagok.

Számos olyan munkahely ismert, ahol magasabb a rákkeltő anyagoknak való kitettség. A munkahelyi egészségügyi és biztonsági előírások betartásával ugyanakkor megelőzhetőek a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések. A mindennapok során tudatos vásárlással sokat tehet egészségének megőrzéséért. Figyeljen arra, hogy az Ön által megvásárolt és használt termékek milyen vegyi anyagokat tartalmaznak. Ha a környezetében eltávolítandó azbeszt található, szakképzett vállalkozót bízzon meg az eltávolításával. Csak jól szellőztethető helyiségekben vagy a szabadban használjon vegyi anyagokat. Megfelelő szellőzés biztosításával csökkentheti a beltéri légszennyezést.

Emellett használjon energiatakarékos háztartási gépeket, és kerülje a szerves anyagok (fa vagy kerti hulladék) nyílt színi égetését. Hozzájárulhat a légszennyezés csökkentéséhez a gépkocsihasználat korlátozásával, kerékpár vagy tömegközlekedési eszközök használatával. Elősegítheti az ivóvíz és a talaj szennyezettségének minimalizálását, ha megfelelő módon – arra kijelölt gyűjtőhelyen – szabadul meg a háztartási vegyszerektől (növényvédő szerek, festékek) és a fel nem használt gyógyszerektől.

A radon a természetben előforduló, radioaktív gáz, amely akár az otthonokban is sugárterhelést okozhat. Különösen olyan területeken magas a koncentrációja, ahol több természetes urán található a talajban és a kőzetekben, de előfordulhat építőanyagokban is. A radonnak való kitettség növeli a tüdőrák kockázatát. Ezért amennyiben az otthona olyan térségben helyezkedik el, ahol fokozott a radonterhelés kockázata, méresse meg otthonában a radon szintjét.

A természetes források többsége, vagyis a kozmikus sugarak és az ételben jelen lévő, alacsony szintű természetes radioaktivitás általában nem ér el magas szintet. A betegségek vagy sérülések diagnosztizálása során végzett röntgenfelvételek, illetve a daganatos megbetegedések kezelése során alkalmazott besugárzások a betegek javát szolgálják és biztonságosak, az ily módon létrejövő sugárterhelés minimális.

Minél tovább szoptat egy nő, annál védettebbé válik az emlőrákkal szemben. A hosszan tartó szoptatás orvosi tapasztalatok alapján olyan védelmi mechanizmust alakít ki a kismamákban, amely akár ötödével is csökkentheti az emlődaganat kialakulását.

A csecsemők számára pedig az anyatej a legjobb táplálék, amelynek számos jótékony egészségügyi hatása van. Az anyatej összetétele ideális a gyermek testi és szellemi fejlődése szempontjából. Hat hónapos korig ajánlott a csecsemők kizárólag anyatejjel történő táplálása, ezt követően a szoptatás igény szerinti folytatása a kiegészítő táplálás mellett is.

Bizonyos gyógyszerek tartós szedése növelheti a daganatos megbetegedés kialakulásának kockázatát. Ilyen például a nők változókori tüneteinek enyhítése érdekében alkalmazott, ún. hormonpótló terápia.

Daganatos megbetegedéshez vezethetnek továbbá az immunrendszer működését gátló gyógyszerek, amelyeket szervátültetésre szoruló, illetve bizonyos vérképző szervi vagy immunológiai betegségben szenvedő, súlyos állapotú betegek kezelése során alkalmaznak.

Ezért az ilyen gyógyszerekkel történő kezelést csak a szükséges ideig, az egészségügyi kockázatok és előnyök személyre szabott mérlegelésével szakorvosi konzultáció mellett szabad alkalmazni.

A daganatos megbetegedések csaknem egyötödét vírus- és baktériumfertőzések okozzák. A humán papillomavírus (HPV) rákkeltő törzsei felelősek csaknem az összes méhnyakrák-megbetegedésért, valamint gyakran a végbéltájék, a fej-nyak és a pénisz rosszindulatú daganataiért is.

Magyarországon a HPV elleni védőoltás térítésmentesen elérhető a 13 éves lányok és fiúk számára, 14 év felett térítés ellenében igényelhetik.

A szűrés a tünet- és panaszmentes személyek időnkénti vizsgálatát jelenti, amelyet abból a célból végeznek, hogy a még rejtett betegség fennállásának valószínűségét kizárják, vagy éppen megerősítsék annak valószínűségét.

Hazánkban jelenleg a 45–65 éves nők kétévenkénti mammográfiás emlőszűrése, a 25–65 éves nők háromévenkénti méhnyakszűrése és az 50–70 év közötti nők és férfiak vastagbélszűrése valósul meg. Egészsége megőrzése érdekében fogadja el a meghívást, és vegyen részt a szervezett népegészségügyi célú szűrésen.

Emellett javasolt legalább évente egyszer fogászati és bőrgyógyászati ellenőrzés, valamint az ötven év feletti férfiak számára a prosztata egészségének rendszeres ellenőriztetése urológus szakorvossal.