A mindennapi parizerfogyasztás veszélyei

Bármilyen élelmiszer, amely a boltok polcaira kerül, az feldolgozott, ugyanis a nyersanyagból (legyen az zöldség, gyümölcs, tej vagy hús) mechanikai feldolgozás során válik fogyasztható táplálék. Ilyen feldolgozási folyamat a mosás, az aprítás, az erjesztés, a sütés és többek között még a pasztőrözés is, tehát könnyű belátni, hogy önmagában az, hogy valami feldolgozott élelmiszer, még nem jelenti egyenes úton azt, hogy az káros lehet az egészségre. Sőt, az otthon, főzés-sütés során előállított ételek is feldolgozott élelmiszerek.

Van igazság abban, hogy a feldolgozott élelmiszerek betegségek kialakulásához vezethetnek. Nem mindegy azonban, hogy milyen szintű ez a feldolgozottság. A szakemberek az élelmiszereket négy csoportra osztják a feldolgozottsági szint szerint (feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott; feldolgozott táplálék-alkotóelem; feldolgozott, valamint nagymértékben feldolgozott élelmiszer). Ezek közül az utóbbiak, a nagymértékben feldolgozott élelmiszerek a leginkább ártalmasak, és ezt kutatások is bizonyítják.

Az Orvostovábbképző Szemle online publikált cikke szerint „a nagymértékben feldolgozott élelmiszerek közé tartoznak azok a termékek, amelyeket ipari módon részben vagy teljesen más táplálékokból állítanak elő. Nagymértékben feldolgozott élelmiszernek nevezzük, ha a termék legalább egy összetevője:

• cukor, zsír, tartósítószer;
• természetes – nem feldolgozott – élelmiszereket utánzó adalékanyag;
• ízfokozó, színezék és egyéb adalék;
• az élelmiszer alkotórészeinek szintézise során keletkező anyag: pl. maltodextrin, magas fruktóz-tartalmú kukorica-szirup, módosított keményítő, hidrogénezett zsírok.

Nagymértékben feldolgozott élelmiszernek számítanak az üdítők, édesített gyümölcslevek, sport- és energiaitalok, energiaszeletek, levesporok, tömeggyártott és csomagolt, hidrogénezett zsírokkal, cukrokkal és egyéb adalékanyagokkal előállított péktermékek, a félkész termékek (mirelit pizza, hot-dog, nuggets, halrudacska), bébiételek, dobozos fagylaltok, cukorkák, édesített joghurtok és a margarin is. Ugyancsak feldolgozott élelmiszerek a virslik, felvágottak, így a parizer vagy a májkrém is.

A nagymértékben feldolgozott élelmiszerek rendszeres, mindennapos fogyasztása hosszú távon komoly betegségekhez vezethet. A leggyakoribb következmény az elhízás, a magas vérnyomás, cukorbetegség, a koleszterinszint növekedése és bizonyos daganatos betegség kialakulásának kockázatát is növelhetik.

A több hús-, szárnyas-, tengeri készételt és cukorral édesített italt fogyasztó férfiaknál magasabb a kolorektális daganatok kockázata, mint a csak melegíteni szükséges készételeket fogyasztó nőknél.

A nyugati étrendben sok a nagymértékben feldolgozott élelmiszer, ezért kimondottan gyulladáskeltőnek számít, és fokozza a kardiovaszkuláris betegségek, a kolorektális rák kockázatát. A legtöbb kész- és gyorsétel sok hozzáadott cukrot, sót, adalékanyagot tartalmaz, ezek azok, amelyek hozzájárulnak a gyulladások kialakulásához.

Eseti jelleggel fogyasztva nem okozhatnak gondot a nagymértékben feldolgozott élelmiszerek, de mindennapi fogyasztásra nem ajánlottak, ugyanis hozzájárulnak az egyoldalú táplálkozás kialakulásához (sok zsírt és kevés rostot tartalmaznak), amely hosszú távon hiánybetegségekhez és súlyosabb egészségügyi problémákhoz is vezethetnek. A parizer vagy bolti sonka alternatívája lehet az előre lesütött, befűszerezett, majd vékonyra felszeletelt csirkemell, a bolti májkrémet pedig otthon is elkészíthetjük.