Így derítheti ki, hogy inzulinrezisztenciája van-e

Az inzulinrezisztencia olyan állapot, amely során a szervezet hiába termel inzulint, nem használja fel azt megfelelően. Bár rendkívül gyakori jelenségről van szó, a probléma sokszor nem derül ki időben. Ennek oka, hogy vércukorszint-vizsgálatkor az orvosok sokszor eleve nem kérik az inzulinszint vizsgálatát, és nem vizsgálják annak cukorterhelésre történő mozgását. Emiatt a probléma gyakran hosszabb ideig is rejtve marad. Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen vizsgálatokkal azonosítható ez az állapot.

A diagnózis felállítása többféle vizsgálattal történhet meg. Az egyik legfontosabb, legalapvetőbb ezek közül az orvosi konzultáció: a szakember kikérdezi a beteg kórelőzményét, életmódbeli szokásait és a jelentkező tüneteket. Ezek a panaszok az alábbiak lehetnek:

• Fáradékonyság.

• Gyakori éhségérzet.

• Pattanások vagy zsíros bőr.

• Szabálytalan menstruációs ciklus (nők esetében).

• Sötét bőrfoltok (acanthosis nigricans) a nyakon, könyökön vagy más hajlatokban.

A diagnózis cukorterheléssel, cukorterheléses vérvételi sorral történik. Ennek során kezdetben megnézik a vér éhgyomri cukor- és inzulinszintjét, majd ezt követően 75 gramm, vízben oldott szőlőcukrot itatnak a pácienssel. Az éhgyomri vércukor- és inzulinszintekből számítják ki az úgynevezett MOHA-indexet. Inzulinrezisztencia-hajlamra az utalhat, ha ez az index kettő fölött van, ha pedig az az érték meghaladja a négyet, már inzulinrezisztenciáról van szó.

• HbA1c: a vércukorszint hosszú távú (két-három hónapos) átlagos értékét mutatja. Bár nem IR-specifikus, segíthet kizárni a prediabéteszt vagy a cukorbetegséget.
• Lipidprofil: emelkedett triglicerid- és alacsony HDL-koleszterin-szint gyakran társul IR-rel.
• Májenzimek (ALT, AST): zsírmáj esetén ezek a paraméterek eltérhetnek, amely összefügghet az inzulinrezisztenciával.