Az agydaganat tünetei

„A csontok szilárdsága miatt az agy bármilyen patológiája a szöveteinek összenyomódását okozza, és a részleges működésének zavarához vezethet. A legrosszabb az ér- és légzőközpontok zavara, amely halálhoz vezet” – mondta az orvos.

Pontosította, hogy még a jóindulatú daganatok is veszélyesek. Nem a szövetekben nőnek, hanem összenyomják azokat. A rosszindulatú daganatok mind a szövetekben nőnek, mind pedig kívülről összenyomják azokat. Ezért minden agyi daganat megfigyelést és sebészeti kezelést igényel – hangsúlyozta az orvos.

„A betegség megnyilvánulásai a daganat típusától és elhelyezkedésétől függnek. Ezek lehetnek: erős fejfájás, görcsök, zsibbadás, halláscsökkenés, fülzúgás, a bőrérzékenység károsodása a test különböző részein, hányás. Ugyanakkor az intenzív fejfájás néha nem narkotikus fájdalomcsillapítókkal sem csillapítható” – mondta a sebész.

Előfordulhatnak továbbá memóriazavarok, bizonytalan járás, a szokásosnál sokkal hamarabb jelentkező fáradtság, mentális rendellenességek: hallucinációk, téveszmék, depresszió, agresszió, a térben való énérzékelés megsértése.

„Vannak egyedi tünetek is. Például a látóideg károsodása vaksághoz vezet. A predvertebralis-cochlearis ideg sérülése süketséghez és a test térbeli tájékozódásának elvesztéséhez vezethet. A homloklebeny daganata memóriazavarhoz, beszédképzési és mentális rendellenességekhez vezet. Ha a daganat az agytörzsben helyezkedik el, gyakran bénulás és nyelési zavarok lépnek fel” – tette hozzá.

Elmondása szerint az agydaganat klinikai tünetei ritkák és gyakran nem specifikusak, azaz jelzik a betegséget, de nem az okát, ezért kötelező utóvizsgálatra (CT, MRI) van szükség a daganat diagnosztizálására, méretének, elhelyezkedésének megállapítására és a műthetőség felmérésére.