Egészség

A hashártyadaganat tünetei és kezelése

A diagnózis része annak eldöntése is, hogy primer vagy szekunder daganatról van-e szó

A hashártya vékony savós hártya, amely a hasüreget béleli. Egy zsigeri (szerveket borító) és egy hasi lemezből áll, amelyek között vékony üreg található. A hashártya nemcsak a hasi, hanem a kismedencei szerveket (méh, húgyhólyag, végbél) is beborítja. A hashártya sejtjei olyan folyadékot termelnek, amely segíti a szervek zavartalan elcsúszását a hasüregben.

A hashártyadaganat tünetei és kezelése
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

A hashártyában ritkán jelentkezik elsődleges (primer), vagyis onnan kiinduló daganat, jellemzően más szervekben kialakult daganatok adnak ide áttétet. Mivel a betegség korai stádiumban nem okoz tüneteket, vagy a tünetek nem egyértelműek, gyakran csak előrehaladott stádiumban diagnosztizálják.

A hashártyadaganatok típusai

Az elsődleges hashártyadaganat a hasüreg hashártyájának rétegeiből kiinduló, ismeretlen eredetű (idiopátiás) rák. Egyik altípusa, a petefészken kívüli elsődleges peritoneális karcinóma (extraovarian primary peritoneal carcinoma, EOPPC) hasonlít a szerózus petefészekrákhoz, és kizárólag nők esetében fordul elő; a betegek átlagéletkora 56–62 év. Okozhatja a BRCA 1 gén mutációja, amely az esetek 17,6 százalékában fordul elő. Így minden családi halmozódást mutató emlőrákos betegnél ki kell zárni a hashártyadaganatot.

A malignus peritoneális mesothelioma szintén a hashártya sejtjeiből kialakuló elsődleges daganat, az esetek 33–50 százalékában azbesztexpozíció okozza, és idősebb férfiaknál (60 év felett) fordul elő.

A hashártya ismeretlen eredetű daganata az úgynevezett disszeminált peritoneális leiomyomatosis, amely a posztmenopauzában lévő nőknél magas ösztrogénszinttel jár együtt.

A leiomioszarkóma a Li–Fraumeni-szindróma és a retinoblasztóma esetén előforduló másodlagos daganat.

A desmoplasztikus kerek kissejtes tumor főként serdülőkben és 85 százalékban a kaukázusi populációban fordul elő.

A másodlagos peritoneális karcinomatózist általában a gyomor, a vastagbél, a hasnyálmirigy, az epehólyag, a vakbél, az emlő, a méh, a petefészek és a tüdő daganataiból származó, rosszindulatú sejtek inváziója okozza. A vakbélrák hashártya-érintettségét pseudomyxoma peritoneinek nevezik, ez az állapot sikeresen kezelhető. A petefészek, a gyomor és a vastagbél rosszindulatú daganataiból származó áttétek viszont a kiújulás és a halálozás fokozott kockázatával járnak, és általában ezek a daganatok adnak a leggyakrabban áttétet a hashártyára.

A hashártyadaganat legfőbb tünetei

A legtöbb esetben a hashártyadaganat korai stádiumban nem okoz tüneteket, vagy a tünetek nem egyértelműek.

Hashártyadaganatra utalhatnak a következő tünetek:

  • hasi, medencei fájdalom,
  • abnormális hüvelyi vérzés vagy folyás,
  • hasi vagy medencetájéki puffadás, teltségérzet,
  • bélrendszert érintő változások (gázképződés, székrekedés),
  • véres széklet,
  • gyakori vizelés,
  • emésztési zavarok, az étvágy elvesztése,
  • ok nélküli hízás vagy fogyás.

Ahogy a daganat fejlődik, folyadék halmozódhat fel a hasüregben, és további tünetek jelennek meg:

  • kimerültség,
  • folyadékgyülem a hasban (ascites),
  • hányás, hányinger,
  • légszomj,
  • lábdagadás,
  • fájdalom a hát alsó részében.

Későbbi fázisban a következő tünetek is jelentkezhetnek:

  • vizelet- vagy székletürítési problémák,
  • gyomorfájdalom,
  • hányás,
  • ivási, evési képtelenség.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a fenti tüneteket észleli, forduljon háziorvosához, aki szükség szerint a megfelelő szakorvoshoz irányítja.

A hashártyadaganat kiváltó okai

A daganat pontos kiváltó oka nem ismert. Ezen a területen kétféle daganat fordulhat elő, az egyik a hashártyából indul ki (primer), a másik típus pedig máshol létrejött daganat áttéte (szekunder).

A primer hashártyadaganat kifejezetten ritka, bár egyes feltételezések szerint a petefészekrákkal diagnosztizált nők egy részénél a hashártyából indult a betegség. A primer daganat szinte kizárólag nőknél fordul elő, és akkor is megjelenhet, ha a petefészkeket korábban eltávolították.

A daganat kialakulásának valószínűségét növelő tényezők az alábbiak:

  • női nem,
  • életkor,
  • családban már előfordult petefészekrák vagy hashártyadaganat,
  • BRCA 1 vagy BRCA 2 genetikai mutáció megléte,
  • menopauza utáni hormonpótló terápia,
  • túlsúly,
  • nagy testmagasság,
  • endometriózis.

A hashártyát érintő mesothelioma azbesztexpozíció hatására alakul ki.

A másodlagos hashártyadaganat valamilyen más hasi szervből indul, és egyforma valószínűséggel jelentkezik férfiaknál és nőknél.

A hashártyadaganat lehetséges szövődményei

Előrehaladott állapotban a daganat akadályozza az evést és ivást, hányingert és hányást okoz, illetve a vékonybél, vastagbél vagy húgyutak elzáródásához is vezethet. Ennek kezelésére sztóma kialakítására lehet szükség.

A daganatot gyakran késői stádiumban diagnosztizálják, ilyenkor a prognózis sem kedvező.

A hashártyadaganat diagnosztizálása

A tünetek kikérdezése és a fizikális vizsgálat után vérvizsgálatok (pl. tumormarkerek) és képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MR) szükségesek a diagnózis felállításához. Nőgyógyászati vizsgálatra is szükség lehet. Egyes esetekben laparoszkópiás műtétre is sor kerülhet, a műtét során szövettani mintavétel (biopszia) történhet. Ha hasi folyadékgyülem is jelentkezik, a folyadék leszívása (paracentézis) és annak patológus által történő vizsgálata is része lehet a diagnózis felállításának.

A diagnózis része annak eldöntése is, hogy primer vagy szekunder daganatról van-e szó.

A hashártyadaganat kezelése

A hashártyadaganat kezelése a daganat méretétől és elhelyezkedésétől, a stádiumtól, az életkortól és az általános egészségi állapottól függ.

Műtét. Az úgynevezett citoreduktív műtét célja, hogy a rák minél nagyobb részét eltávolítsák. A műtét során a petevezetékeket és a petefészkeket, a méhet, a beleket körülvevő zsírszövetet, az úgynevezett omentumot (omentektómia) és az egyéb kóros szöveteket is eltávolíthatják.

A rákos sejtek a test más területeire való átterjedésének megakadályozására az alábbi kezelési módok is a terápia részét képezhetik:

Kemoterápia. A hashártyadaganat hagyományos kemoterápiáját vénákon keresztül (intravénásan) vagy közvetlenül a hasüregbe (intraperitoneálisan) adják. Bizonyos esetekben melegített kemoterápiás gyógyszereket alkalmazhatnak (hipertermikus intraperitoneális kemoterápia vagy HIPEC). A HIPEC-et közvetlenül a citoreduktív műtét után alkalmazzák, miközben a beteg még a műtőben van altatás alatt. Egyes rákbetegségek esetében a HIPEC hatékonyabb formája lehet a kemoterápia beadásának.

Célzott terápia. Egyes daganattípusok esetén speciális gyógyszerek segíthetnek a rákos sejtek elpusztításában anélkül, hogy a normál sejteket károsítaná.

Hormonális terápia. Előrehaladott esetekben néha hormonális terápiát kombinálnak kemoterápiával. Ez megakadályozza, hogy a szervezet természetes hormonjai elérjék a rákos sejteket, így gátolja a növekedésüket.

Sugárterápia. A sugárterápiát ritkán alkalmazzák a hashártyadaganat első vonalbeli kezeléseként. Sugárkezelést ajánlhatnak a rák olyan kis területeinek megcélzására, amelyek a kezdeti kezelés után visszatértek.

A hashártyadaganat megelőzése

A kialakulás valószínűségét csökkenti a szoptatás, a szülés, a hormonális fogamzásgátló szedése, a petefészek és petevezetők eltávolítása. A BRCA 1- és BRCA 2-mutáció által érintetteknél a petefészkek eltávolítása csökkenti a kockázatot, de nem szünteti meg teljesen.

Kapcsolódó írásaink