A szakértő elárulta, milyen hatással van egészségünkre, ha napközben alszunk

„A felnőttek normális alvási idejének hét és kilenc óra között kell lennie, az átlagos norma 7 óra 40 perc. Az utóbbi évtizedekben azonban egyszerűen járványszerűen csökken az alvás időtartama szerte a világon. És ez a munkarenddel járó, krónikus alvásmegvonás sok problémát okoz – az embereknek egyre több problémájuk van a szív- és érrendszerükkel és a gyomor-bélrendszerükkel” – mondta.

Szerinte az alvás egy létfontosságú élettani állapot, amelyben a szervezet nem egyszerűen pihen, hanem „teszteli” a rendszerek és szervek működését, és regenerálódik, beleértve a hormonháztartás szabályozását a szükséges hormonok termelésével.

„Ebből a szempontból a nappali alvás rendkívül előnyössé válik. Optimális, ha találunk húsz-harminc percet, és 13 és 15 óra között szundikálunk egyet – nem kell lefeküdni, sőt, még jobb, ha munkaruhában szundikálunk egy fotelben vagy egy kanapén, lehetőleg csendes környezetben. Egy ilyen szunyókálás javítja a test nagyon sok rendszerének működését. Tanulmányok kimutatták, hogy körülbelül ötven százalékkal javítja a koncentrációt, és harminc százalékkal a memóriát. Csökken a szívroham és a stroke kockázata” – magyarázta a szakértő.

Hangsúlyozta, hogy a húsz-harmincperces, napközbeni alvás alatt az agynak nincs ideje átmenni a mély, lassú hullámú alvás fázisába, ahonnan nehezebb lesz kilépni. „Már tíz perc szunyókálás is segít, például munkába menet a metrón” – mondta Krymtseva.

A szakértő pontosította, hogy alváshiány esetén a nappali alvás kilencven percre növelhető – egy teljes alvási ciklus (lassú és gyors), amely energiát és erőt ad. Tudományos tanulmányok kimutatták, hogy az óvodáskorú gyermekeknek legalább 10-12 órát kellene aludniuk naponta. Ez lehet éjszakai pihenés vagy a nappali és éjszakai alvás kombinációja – jegyezte meg.

„A nappali alvás hasznos a kognitív funkciók: a memória, a gondolkodás, a logika, a koncentrációs képesség szempontjából. Emellett csökkenti a stresszhormon – a kortizol – szintjét, és elősegíti a növekedési hormon termelődését” – zárta Krymtseva.