Egészség
A daganatos megbetegedések 5 százalékáért felelős
A HPV elleni védőoltás életeket menthet
A humán papillomavírus (HPV) bőr-bőr, illetve bőr-nyálkahártya kontaktus útján, fertőzött személlyel történő közvetlen – elsősorban szexuális – érintkezéssel terjed. A HPV-fertőzés az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség.
A HPV felelős a daganatos megbetegedések 5 százalékáért világszerte; leggyakoribb a méhnyakrák, de a vírus megtámadhatja a hüvely, a szeméremtest, a végbélnyílás (anus), a hímvessző és a fej-nyaki régió nyálkahártyájának sejtjeit, hámsejtjeóit is.
A HPV-fertőzés – és így a daganatos megbetegedések egy része – védőoltással megelőzhető.
A védőoltás nem helyettesíti a rendszeres méhnyakszűrést, mivel csak az oltóanyagban található HPV típusok okozta megbetegedés ellen nyújt védelmet.
A HPV-oltás nagymértékben csökkenti a méhnyakrákos megbetegedések számát. A vakcina tartalmazza azon HPV típusokat, amelyek a méhnyakrák körülbelül 90 százalékának kialakulásáért felelősek. A védőoltással ezen megbetegedések megelőzhetők, emiatt lényegesen kevesebb lesz a méhnyakrák megbetegedések száma.
Az oltás akkor a leghatékonyabb, ha még a szexuális élet megkezdése előtt adják be, de később is van védőhatása. Mivel jelenleg szinte minden ember átesik legalább egyszer a HPV-fertőzésen élete valamelyik szakaszában, és újrafertőződés is előfordulhat, így soha nem késő az oltás beadatása.
Az oltóanyag nem tartalmaz élő vírust. Az elmúlt időszakban világszerte nők milliói kapták meg, és csak enyhe mellékhatások fordultak el, mint bőrpír, duzzanat az oltás beadásának helyén, esetenként fejfájás. Fontos hangsúlyozni, hogy a védőoltással járó kellemetlenség jóval kisebb kockázatot jelent, mint egy, a védőoltás hiányában esetlegesen kialakuló rákos megbetegedés.
Magyarországon a 12. életévüket betöltött 7. évfolyamba járó lányok és fiúk is ingyen kaphatják meg az oltást, ehhez a szülőnek csak a beleegyező nyilatkozatot kell aláírnia. Ez egyaránt igaz az állami, az egyházi, az alapítványi és a magániskolák diákjaira is.
Jelenleg is folynak a kutatások, a tudomány jelenlegi állása szerint legalább 10 évig biztosan véd az oltás, de valószínűleg ennél tovább is. Az újraoltás szükségessége eddig nem merült fel.
Az oltásról és a betegségről számtalan tévhit is terjed. Sokan azt hiszik, hogy a HPV csak a nőkre veszélyes, védőoltást is csak nekik kell kapniuk. A HPV férfiaknál is okozhat daganatos megbetegedéseket és genitális szemölcsöket. Ráadásul a férfiaknál gyakran tünetmentesen zajlik a fertőzés, így akaratlanul is megfertőzhetik a nőket – az oltás ezt is megelőzi. Az oltás 9 HPV-típus ellen ad védelmet, közöttük a leggyakrabban daganatot okozó 16 és 18-as típusok ellen, de egyéb típusokkal is előfordulhat a fertőződés, ezért nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel.
A vakcina várhatóan védelmet nyújt azon HPV típusok ellen, amelyek a méhnyakrák körülbelül 90 százalékának kialakulásáért felelősek. Ritkán ugyan, de olyan HPV típusok is okozhatnak rákos megbetegedést, amelyek ellen nem nyújt védelmet az oltás. Így azoknak a nőknek is, akik megkapták az oltást, 25 éves kor felett ajánlott a rendszeres méhnyakszűrés.
Az óvszer nem jelent teljes és biztos védelmet a HPV-fertőzéssel szemben, mivel a HPV olykor a környező bőrfelületet is megfertőzheti, amelyet nem véd az óvszer.
Az ételallergia, az asztma, az ekcéma, a szénanátha és más allergiás megbetegedések általában nem jelentenek ellenjavallatot. Ha bármilyen kétség merül fel ezzel kapcsolatban, érdemes megkérdezni az iskola-, illetve a kezelőorvost.
A vakcina a HPV-fertőzés gyógyítására nem alkalmas. A védőoltás azoknál a leghatékonyabb, akik még nem fertőződtek meg HPV-vel. A vakcina a korábban HPV-fertőzésen átesetteknél is alkalmazható a további fertőzések, illetve az újrafertőződés megelőzésére.
A hazánkban is alkalmazott HPV oltóanyag 9 HPV típust tartalmaz, ezek ellen biztosít védelmet. Ez magában foglalja azt a 2 típust, mely összefüggésbe hozható a nemi szervi szemölcsökkel járó esetek több mint 90 százalékával, és azt a 7 típust, mely összefüggésbe hozható a méhnyakrák esetek 90 százalékával és a végbélnyílás körüli rák (anális rák) esetek 70 százalékával. Így az oltás nagymértékű védelmet nyújt ezen betegségek ellen.
A HPV-vakcina okozta korai petefészek-kimerülés miatti meddőségre vonatkozó állítások anekdotikusak, nem támasztják alá kutatások vagy klinikai vizsgálatok. A HPV-vakcina valójában segíthet a termékenység védelmében a méhnyakrákkal kapcsolatos nőgyógyászati problémák megelőzésével. Előfordulhat, hogy a méhnyakrák kezelése miatt egy nő nem vállalhat gyermeket, vagy a kezelés olyan, a méhnyakkal kapcsolatos elváltozások kockázatának teszi ki a nőt, ami koraszülést vagy egyéb komplikációkat okozhat.