Egészség

Felnőtt korban is zavaró, de gyermekkorban nagyon nehéz ezzel élni

Ez a tanulási zavar az emberek kb. 3-7 százalékánál fordul elő

A diszkalkulia a számolási, matematikai készségeket érintő tanulási zavar, amelyre legtöbbször gyermekkorban fény derül, de sok felnőtt él diszkalkuliával anélkül, hogy tudna róla.

Felnőtt korban is zavaró, de gyermekkorban nagyon nehéz ezzel élni
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

A diszkalkulia nem fogyatékosság vagy betegség, és általában nem jár együtt alacsonyabb intellektussal.

A diszkalkuliával élők agya nem úgy dolgozza fel a számokkal és a matematikával kapcsolatos információkat, mint másoké, ezért számukra nehezebb ezeknek az információknak a kezelése. Ez a tanulási zavar az emberek kb. 3-7 százalékánál fordul elő.

A diszkalkulia legfőbb tünetei

A tünetek függenek az érintett életkorától, illetve hogy a matematikai folyamatok melyik részét érinti a zavar.

Kisgyermekkorban problémát okozhat:

· az egyesével számolás,
· egy szám és az azonos számú tárgyak összekötése,
· a számok rendszerezése,
· a számok és matematikai szimbólumok felismerése.

Iskoláskorban problémát okozhat (leggyakrabban ekkor derül fény a zavarra):

· az ujjak segítségével kiszámolni valamit,
· kevés számú tárgy darabszámának számolás nélküli megbecslése,
· a szorzótábla megtanulása,
· egyszerű számítások fejben elvégzése,
· számok rendszerezése tizedesjegyek alapján stb.

Kamasz- és felnőttkorban problémát okozhatnak a következők:

· visszafelé számolás,
· nagyobb problémák kisebbekre osztása, hogy kezelhetőbbek legyenek,
· tárgyak méretének, mennyiségeknek a megmérése,
· érmék és bankjegyek egymásba átváltása,
· törtek megértése, átváltása stb.

Kísérő tünetként megjelenhetnek túlzott érzelmi reakciók, amikor számolásos feladatra kerül sor, úgymint:

· szorongás,
· indulatkitörések,
· akár fóbiáig fokozódó félelem az iskolától,
· testi tünetek (hányinger, hányás, hasmenés, gyomorfájás, izzadás).

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha gyermekénél a fenti tünetek érzékelhetők, forduljon tanárához, óvodapedagógusához, aki a pedagógiai szakszolgálathoz irányítja.

A diszkalkulia kiváltó okai

A zavar oka nem ismert. Egyes feltételezések szerint családi halmozódás figyelhető meg, de ennek igazolása még nem történt meg. A diszkalkuliával élők agyának érintett területei különböznek a zavarban nem szenvedőkétől: az adott terület kevésbé fejlett és kevesebb idegi kapcsolat alakul ki benne.

A diszkalkulia gyakran jelentkezik más zavarokkal együtt, például:

· ADHD (figyelemzavaros hiperaktivitás zavar),
· diszlexia, diszgráfia,
· szenzoros feldolgozási zavarok,
· autizmus spektrumzavar.

A diszkalkuliával élők között nagyobb az egyes mentális zavarok megjelenésének gyakorisága, úgymint:

· szorongásos zavar, pánikzavar,
· viselkedési zavarok,
· bipoláris zavar,
· depresszió.

Egyes betegségek kiválthatnak úgynevezett szerzett diszkalkuliát, amely nem tanulási zavar, hanem az agy károsodásának (fejsérülés, agyat károsító betegség) következménye.

A diszkalkulia lehetséges szövődményei

A diszkalkulia nehezíti a tanulást a matematikával rokon területeken. A kudarcélmények miatt az érintettek olyan következményekkel szembesülhetnek, mint a szorongás vagy depresszió.

A diszkalkulia diagnosztizálása

Az első jeleket általában a szülők és a pedagógusok észlelik. A diagnózis érdekében a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálathoz kell fordulni.

A diszkalkulia kezelése

A kezelés annál sikeresebb, minél hamarabb elkezdődik a fejlesztés. A kezelési terv alapján több szakember is részt vesz a munkában. Súlyosabb esetben a tanuló felmentést kaphat matematikából, de ez nem jelenti azt, hogy a fejlesztés abbamarad.

Mit tehet otthon?

A diszkalkuliás gyermeknek sok biztatásra, dicséretre van szüksége, és fontos, hogy olyan tevékenységeket is végezzen, amelyek sikerélménnyel párosul.

A diszkalkulia megelőzése

A diszkalkulia oka nem ismert, így a megelőzésének sincsen ismert módja.

Kapcsolódó írásaink