Egészség

Életveszélyessé is válhat

A bakteriális eredetű betegségek akár erősen fertőzők is lehetnek

A baktériumok nagy része az emberre ártalmatlan, néhány baktériumfajta azonban enyhe (pl. gyomorrontás), egyes esetekben pedig súlyos, fertőző megbetegedést okozhat (pl. a tbc, szifilisz).

Életveszélyessé is válhat
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

A baktériumok egysejtű, pár mikrométeres élőlények, melyek az emberi testen belül és az emberi testen kívüli környezetben is megtalálhatók. Az emberi szervezetben élő baktériumok száma magasabb, mint az emberi sejtek száma – többségük az emésztőrendszerben és a bőr felszínén található. A baktériumok nagy része az emberre ártalmatlan, néhány baktériumfajta azonban enyhe (pl. gyomorrontás), egyes esetekben pedig súlyos, fertőző megbetegedést okozhat (pl. a tbc, szifilisz).

A fertőzések érinthetik a torkot, a tüdőt, a bőrt, a beleket és a test más részeit is. Általában gyulladást okoznak az érintett szervben (például: tüdő- vagy mandulagyulladást, fülgyulladást, húgyúti fertőzést), de még egy banális, gyulladt pattanásért is a baktérium tehető felelőssé.

A bakteriális fertőzés főbb tünetei

A bakteriális fertőzésre utaló jelek a fertőzés helyétől és az okozó baktérium típusától függenek, de az általános tünetek a következők:

· láz;

· fáradtság, kimerültségérzés;

· duzzadt nyirokcsomók (a gyulladás helyétől függően a nyakban, hónaljban, ágyékban);

· fejfájás;

· hányinger vagy hányás.

Mikor forduljon orvoshoz?

A bakteriális fertőzések enyhe formái – az egészséges immunrendszer működése mellett –gyógyszeres kezelés nélkül is elmúlnak. A komolyabb megbetegedést és elhúzódó tüneteket okozó fertőzések viszont gyógyszeres (antibiotikumos) kezelést kívánnak, ezért feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha a fentebb felsoroltakhoz az alábbi tünetek bármelyike társul:

· légzési nehézség;

· tartós köhögés vagy váladék felköhögése;

· megmagyarázhatatlan, akár fájdalmas, lüktető bőrpír vagy bőrduzzanat;

· tartós láz;

· gyakori hányás;

· vér a vizeletben, a hányásban vagy a székletben;

· erős gyomorfájdalom;

· erős fejfájás;

· vörös vagy váladékozó vágás, égési sérülés.

A bakteriális fertőzések okai

Bakteriális fertőzés akkor következik be, amikor baktériumok jutnak a szervezetbe (a bőr sérülésein, műtéti vágáson vagy cseppfertőzéssel, a légutakon keresztül), és ott elszaporodva különböző gyulladásos reakciókat váltanak ki – károsítva az érintett szöveteket; vagy a szervezeten belül olyan szervrendszerbe kerülnek át, ami nem természetes közegük.

A bakteriális fertőzések lehetséges szövődményei

A bakteriális fertőzés – kezelés hiányában – súlyos problémákat, szövődményeket okozhat. Szélsőséges esetben akár halálos kimenetelű is lehet (például: vakbélgyulladásnál a hasüregbe kerülő bélbaktériumok életveszélyes állapotot idézhetnek elő).

A nem megfelelően kezelt bakteriális fertőzéseknek (például: sebfertőződés vagy belszervek sérülése) is akár életveszélyes állapot, vérmérgezés (szepszis) lehet a következménye, amely intenzív orvosi ellátás nélkül szeptikus sokkhoz, sokszervi elégtelenséghez és halálhoz vezethet.

A bakteriális fertőzések diagnosztizálása

A leggyakoribb fertőző betegségeket okozhatja baktérium, de vírus is (megfázás, tüdőgyulladás, hasmenés); ennek elkülönítése fontos a hatékony kezelés szempontjából. Hogy adott esetben melyik kórokozóról van szó, annak eldöntésében a háziorvos segíthet, aki a tüneteket és a fizikális vizsgálat eredményét összevetve el tudja különíteni a vírusost a bakteriális eredetű fertőzéstől.

Az orvos számára további információt a laborvizsgálat adhat, melynek során gyulladásra utaló jeleket keresnek a vérben; ritkábban a kórokozó ellenanyaga is kimutatható vérből, vizeletből, székletből vagy orr-, illetve garatváladékból.

A bakteriális fertőzések kezelése

Bakteriális fertőzés esetén az orvos antibiotikum-kezelést írhat elő, melynek alkalmazásával a fertőzést okozó baktériumok elpusztulnak, illetve szaporodásuk megállítható. Az antibiotikum megválasztása minden esetben a kórokozó függvénye. Nem minden fertőző betegség kezelhető antibiotikummal – így pl. a vírusfertőzés sem. A kezelőorvos csak akkor ír fel antibiotikumot, ha arra valóban szükség van, azt indokolja a betegség súlyossága. A túlzott antibiotikum-használat ugyanis a gyógyszereknek ellenálló baktériumok fejlődését segítheti elő (antibiotikum-rezisztencia).

A megkezdett antibiotikus kezelést mindig az előírt adagban és időtartamig kell alkalmazni (nem pedig a tünetek enyhüléséig), mert a gyógyulás utolsó fázisában a baktériumok még – kisebb számban ugyan, de – jelen lehetnek; és a betegség újra fellángolhat, ha a gyógyszeres terápiát az előírtaknál korábban fejezi be a beteg.

A bakteriális fertőzések megelőzése

A bakteriális eredetű betegségek akár erősen fertőzők is lehetnek. A terjedés elkerülése érdekében tanácsos a gyakori kézmosás; tüsszentéskor, köhögéskor pedig a száj és az orr eltakarása. Közösségben, nyilvános helyen az érintett személynek ajánlott az orrot és a szájat takaró arcmaszk használata.

A bőr sérülésekor (vágás, égés) fontos a seb alapos megtisztítása, az elfertőződés megelőzése érdekében.

Kapcsolódó írásaink