Egészség

Hogyan előzzük meg a földimogyoró-allergiát?

A hazai ajánlás is a földimogyoró korai bevezetést szorgalmazza

Érdemes minél hamarabb bevezetni a mogyorót a gyermek étrendjébe? Szakember válaszolt néhány fontos kérdésre a mogyoróallergiával kapcsolatban – írta meg a Házi Patika.

Hogyan előzzük meg a földimogyoró-allergiát?
Képünk illusztráció
Fotó: Northfoto

Egy nemrégiben közzétett vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy a korai hozzátáplálás során adott földimogyoró hosszú távon is segíthet megelőzni a földimogyoró-allergia kialakulását. Dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológusa összegezte a földimogyoró korai bevezetésének előnyeit.

A korai allergénfogyasztás előnyei

A National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) által szponzorált és társfinanszírozott tanulmány eredményei meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a korai allergénfogyasztással hosszú távon megelőzhető a mogyoróallergia kialakulása.

A klinikai vizsgálatba beválogatott, magas mogyoróallergia-kockázattal rendelkező 4 és 11 hónapos kor közötti gyermekek fele csecsemőkorától egészen ötéves koráig rendszeresen fogyasztott földimogyoró-termékeket (legalább heti 6 grammot), míg a másik fele ebben az időszakban kerülte az allergént. A kutatók azt találták, hogy a földimogyoró-tartalmú ételek korai bevezetése 81 százalékkal csökkentette az allergia előfordulását 5 éves korig. A kutatás további érdekes adaléka, hogy ezt követően egy éven át valamennyi vizsgálati alany étrendjéből elhagyták a mogyorót. Az eredmények tanúbizonysága szerint azok a gyermekek, akik a korai hozzátáplálás során megismerkedtek a mogyoróval, 6 évesen is védettek maradtak a földimogyoró-allergiától.

De vajon a földimogyoró korai fogyasztásával nyert védelem a későbbiekben is megmarad? Nos, erre a kérdésre is választ adott a vizsgálat. Az eredmények szerint míg a földimogyorót kerülő csoportban a résztvevők 15,4 százaléka lett allergiás, addig a földimogyorót csecsemőkoruktól fogyasztó gyermekek mindössze 4,4 százaléka küzdött mogyoróallergiával kamaszkorára. Vagyis a rendszeres, korai földimogyoró-fogyasztás 71 százalékkal csökkentette a földimogyoró-allergia kockázatát serdülőkorban a másik csoporthoz képest. A korai földimogyoró-fogyasztás védőhatása pedig akkor is fennmaradt, ha a kisgyermekkor és korai serdülőkor során nem vagy eltérő mennyiségben fogyasztottak mogyorót az érintettek.

A hazai ajánlás is a földimogyoró korai bevezetést szorgalmazza

„Az ételallergia egyre nagyobb aggodalomra ad okot az egész világon, a mogyoró étrendbe történő bevezetése miatt pedig különösen nagy szorongás van a szülőkben” – mondja dr. Moric Krisztina. A földimogyoróval kapcsolatos tévhiteket dr. Gideon Lack gyermekorvos, allergológus, a londoni King’s College munkatársának vizsgálata oszlatta el. Ő volt, aki felismerte, hogy az izraeli gyermekeknél alacsonyabb a földimogyoró-allergia, mint az Egyesült Királyságban élő, hasonló felmenőkkel rendelkező zsidó gyerekeknél. Vizsgálatai arra is fényt derítettek, hogy ellentétben az Egyesült Királyságban élő gyerekekkel, az izraeli gyermekek már korán elkezdenek mogyorótartalmú ételeket fogyasztani. Moric doktornő szerint alapjaiban változott meg az ételallergia-megelőzéssel kapcsolatos korábbi hozzáállás. Sokáig úgy hitték ugyanis a szakemberek, hogy a hozzátáplálás korai szakaszában kerülni kell az allergiákat okozó élelmiszereket, hogy megelőzhető legyen az ételallergia kialakulása. Ma már tudjuk azonban, hogy az allergének bevezetésének halasztásával fokozzuk az allergia kialakulásának kockázatát.

„A legújabb, 2019-es hozzátáplálási szakmai irányelv szerint a potenciálisan allergizáló ételek minden további nélkül bevezethetők az egészséges 5-6 hónapos gyermekek étrendjébe. Magas allergiarizikójú csecsemők esetében is elkezdhető az allergén ételek adása az 5. hónap kezdetétől, ám náluk mindenképpen szükséges allergológussal történő előzetes egyeztetés, hogy a szakember felmérhesse földimogyoró-allergia pontos kockázatát, és iránymutatást adjon az allergén bevezetésével kapcsolatban” – hangsúlyozza dr. Moric Krisztina.

Kapcsolódó írásaink