Egészség

A demenciát kiváltó okok

Demenciát szinte minden központi idegrendszert károsító betegség vagy tevékenység okozhat

A demencia krónikus idegrendszeri betegség, amely folyamatosan romló (progrediáló) szellemi hanyatlással jár. Idővel a memória- és figyelemzavar, a pszichés és a testi tünetek olyan mértékű zavart okoznak a beteg mindennapi életében, ami miatt teljes ellátást és folyamatos felügyeletet igényel a betegség utolsó szakaszában.

A demenciát kiváltó okok
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Science Photo Library/ABO/Science Photo Library/TEK Image

Demenciát szinte minden központi idegrendszert károsító betegség vagy tevékenység okozhat, ezért a kockázati tényezők is a típustól függően változnak.

A demencia általános rizikófaktorai

A demencia bárkit érinthet, de vannak bizonyos tényezők, amelyek növelik a kialakulás kockázatát. A rizikófaktorok között vannak elkerülhetők, és olyanok is, amelyek nem.

A demencia rizikófaktorai az alábbiak:

Genetikai hajlam

Bár ritka az előfordulása, örökölt demencia esetén a tünetek már viszonylag fiatalon, 40-50 éves kor körül elkezdődhetnek. A demenciával összefüggésbe hozható legismertebb gén az ún. APOE (apolipoprotein E) gén – de ennek jelenléte sem jelenti azt, hogy a demencia biztosan kialakul.

Életkor

Az életkor előrehaladtával a demencia kockázata nő – ebben közrejátszik az, hogy a betegség hosszú idő alatt alakul ki. 65-69 éves kor között 2, 90 éves kor fölött már 33 érintett van 100 hasonló korú között.

Nem

Nők körében jellemzően gyakoribb a demencia, aminek az oka jelenleg még nem teljesen tisztázott.

Etnikum

Néhány tanulmány szerint a fekete-afrikai, fekete-karibi és dél-ázsiai populációk körében gyakoribb a demencia, mint a fehér etnikai csoportok között.

Az agy ún. kognitív tartalékának hiánya

Az agy kognitív tartaléka az agy folyamatos használata (mentális munkavégzés, szociális interakciók, gondolkodtató feladatok végzése) esetén fejlődik ki. Magas kognitív tartalék esetén a demencia tünetei később jelentkeznek, kialakult betegség esetén pedig a progresszió számottevően lassabb.

Egyéb társbetegségek

Demenciára hajlamosíthatnak pl. a szív- és érrendszeri betegségek (magasvérnyomás-betegség, érelmeszesedés, magas koleszterinszint), túlsúly és elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, hallásvesztés, szerzett agykárosodás, depresszió, szklerózis multiplex, HIV-fertőzés és AIDS, rheumatoid arthritis, vesebetegségek, Down-szindróma.

Életmódbeli tényezők

Ezek a demencia legfőbb megelőzhető rizikófaktorai.

A demencia kialakulásában szerepet játszó életmódbeli tényezők

Egyre több tanulmány erősíti meg, hogy a demencia kockázatának csökkentésében kiemelt szerepe van az életmódbeli tényezőknek – ezek tanulmányozása azért fontos, mert amennyiben ismerjük őket, elkerülhető rizikófaktorokat jelentenek.

Fizikai, mentális és szociális aktivitás fenntartása

A fizikai inaktivitással számos társbetegség kockázata emelkedik – többek között a szív- és érrendszeri betegségeké, melyek a legfontosabb rizikófaktorok közé tartoznak a demencia kialakulásában. A mentális és szociális aktivitás fenntartása hozzájárul az agyi ún. kognitív tartalék növeléséhez, ami csökkenti a demencia rizikóját, már kialakult betegség esetén pedig a progresszió gyorsaságát. A társas, szociális kapcsolatok megtartása, a kommunikáció és a társas eseményeken való részvétel emellett csökkenti a depresszió kockázatát, mely szintén a betegség rizikófaktora. A hallásvesztés azért tartozik a kockázati tényezők közé, mert hallászavar esetén számottevően csökken a társas interakciók és a mentális feladatok végzésének gyakorisága – ezáltal pedig az agy kognitív tartaléka is hamar csökkenni kezd.

Társbetegségek megfelelő kezelése

Habár sok olyan betegség van, amelyek hajlamosítanak a demencia kialakulására, amennyiben azokat megfelelően (akár gyógyszeresen) karban tartják, a kockázat csökken. Például a demencia egyik legfontosabb rizikótényezője a magas vérnyomás, azonban vérnyomáscsökkentő szerekkel ez a kockázat csökkenthető. Ilyen továbbá a magas koleszterinszint vagy a 2-es típusú cukorbetegség megfelelően beállított gyógyszeres kezelése.

Dohányzás mellőzése

A dohányzás káros hatással van a szívműködésre, a tüdőre és a vérkeringésre – többek között az agyi erek működésére. Emellett káros anyagok jutnak a vérkeringésbe és ezáltal az agyba, melyek gyulladást okozhatnak és megakadályozzák az agy megfelelő oxigénhez jutását. Emellett a stroke kockázatát is növeli, amely például a vaszkuláris demencia kialakulásában fontos szerepet játszik.

Soha nem késő a dohányzást abbahagyni! Tanulmányok szerint a volt dohányosok demenciakockázata számottevően alacsonyabb, mint az aktív dohányosoké.

Mérsékelt alkoholfogyasztás

A hosszú távon túlzásba vitt alkoholfogyasztás esetén olyan toxikus anyagok jutnak az agyba, amelyek folyamatosan károsítják az idegsejteket. Ez növeli a Korszakov-szindróma, vagyis az alkoholfogyasztáshoz köthető agykárosodás kialakulásának veszélyét, ami számottevő rizikót jelent a későbbi demencia kialakulásában.

Egészséges étrend követése

Az étrend számos módon befolyásolja a demencia kialakulását. Például az egészségtelen, zsírokban és feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához, amely a demencia rizikófaktora. Emellett a nem megfelelő étrend hozzájárul a túlsúly kialakulásához, ami a demencia számos rizikófaktorának számító társbetegség kialakulásának kedvez (pl. magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, magas koleszterinszint stb.)

A demencia kockázata azoknál a legalacsonyabb, akik a fenti listából minimum három életmódbeli tényezőt figyelembe vesznek. Egy vagy két életmódbeli tényező betartása a rizikót csupán kismértékben csökkenti!

Változtatni soha nem késő!

Az életmódbeli rizikótényezők csökkentésével nemcsak a demencia kialakulásának kockázata, hanem kialakult betegség esetén a progresszió gyorsasága is csökken.

Kapcsolódó írásaink