Egészség

Döbbenetes összefüggés a hallás és a demencia között

A bizonyítékok szerint a hallásvesztés a kognitív hanyatlás leggyakoribb kockázati tényezői közé tartozik

A halláskárosodás a demencia legnagyobb megelőzhető kockázati tényezője - és minél korábban kezelik, annál jobbak a kilátások, mondják a szakértők – írta meg a Toronto Star.

Döbbenetes összefüggés a hallás és a demencia között
A hallás elvesztése megnöveli a demencia kialakulásának esélyét (képünk illusztráció)
Fotó: AFP/Science Photo Library/LDA/Science Photo Librar/PeakStock

A hallás fokozatos elvesztése sokkal több, mint egyszerű kellemetlenség – elvághatja Önt az ismerőseitől, elősegítheti a társadalmi elszigetelődést, és – ahogy a kutatások mutatják – jelentősen megnöveli a demencia kialakulásának esélyét.

A bizonyítékok szerint a hallásvesztés a kognitív hanyatlás leggyakoribb kockázati tényezői közé tartozik, fontosabb, mint az iskolai végzettség vagy az olyan fizikai állapotok, mint a magas vérnyomás, az elhízás, a dohányzás, a fizikai inaktivitás és más tényezők.

A szakértők szerint ez valószínűleg a halláskárosodással járó társadalmi elszigeteltséggel függ össze; a rendszeres szocializáció serkenti az agyat, segít élesnek maradni, és megelőzi a demencia előrehaladását.

„Amikor valaki elkezdi kihagyni a beszélgetés egy részét, jobb kifejezés híján kijelentkezik” – magyarázta Imola MacPhee, a Carleton Egyetem klinikai audiológusa és doktorandusza, aki a halláskárosodás és a demencia kapcsolatát tanulmányozza.

„Nem akarnak hibázni, nem akarnak zavarba jönni, ezért elzárkóznak. És aztán az történik, hogy kevésbé gazdag életet kezdenek élni”.

Az Egyesült Királyság Alzheimer Társasága szerint az enyhe halláskárosodásban szenvedők körében közel kétszer annyi embernél alakul ki demencia, mint a normál hallásúaknál. A közepesen súlyos halláskárosodásban szenvedőknél háromszor nagyobb a kockázat, a súlyos halláskárosodásban szenvedőknél pedig csaknem ötször nagyobb az esélye a kognitív hanyatlásnak.

„A halláskárosodás súlyosbodásával arányosan nő a demencia kialakulásának valószínűsége” – mondta Dr. Roger Wong, a Brit Kolumbiai Egyetem klinikai professzora az öregkori orvostudományok területén. „A dolog másik oldala az, hogy ha a halláskárosodást még nem súlyos stádiumban orvosolni tudjuk,” az javíthatja a kilátásokat.

A Lancet című folyóiratban 2023-ban megjelent tanulmány szerint a hallásjavító beavatkozások a demencia kockázatának kitett idősebb felnőtteknél három év alatt 48 százalékkal lassították gondolkodási és emlékezeti képességeik csökkenését.

Figyelemre méltó, hogy ugyanezek a beavatkozások alig voltak hatással a kognitív hanyatlásra egy fiatalabb, egészséges önkéntesekből álló, a demencia alacsonyabb kockázatával rendelkező csoportban.

Jed Meltzer, az intervenciós kognitív idegtudomány kanadai kutatási tanszéke és a Baycrest Rotman Kutatóintézetének vezető kutatója megjegyezte, hogy azok az emberek, akik az életük közepén hallássérültekké válnak, későbbi éveikben jelentősen nagyobb kockázatnak vannak kitéve a demencia szempontjából – ami azt jelenti, hogy minél hamarabb rendbe hozzák a helyzetet, annál jobbak a kilátásaik a későbbiekben.

Bár a halláscsökkenés az öregedési folyamat normális része, és gyakran 50 éves kor után jelentkezik, a hangos zajoknak való tartós kitettség miatt már sokkal korábban is jelentkezhet. Sajnos nem gyógyítható, csak kezelhető – állítja a Health Canada.

Az olyan eszközök, mint a hallókészülékek vagy akár a cochleáris implantátumok gyakori lehetőségek a hallás helyreállítására, bár egyesek haboznak ezeket alkalmazni.

„Az emberek nem haboznak szemüveget hordani. Talán nem kellene habozniuk a hallókészülékek beszerzésével sem” – magyarázta Meltzer.

Kapcsolódó írásaink