Egészség
Ha ezeket tapasztalja nem tudja feldolgozni a gyümölcscukrot
A fruktóz (gyümölcscukor) a természetben előforduló cukrok egyike, amelyet a gyümölcsök és zöldségek egy része, valamint a méz is tartalmaz

Puffadást, hasi fájdalmakat, hasmenést, de akár rossz közérzetet és fejfájást is okozhat, ha szervezetünk nem tudja feldolgozni a gyümölcscukrot. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász-gasztroenterológus szakembere szerint azonban a megfelelően összeállított, fruktózban szegény étrendbe is beleférhet némi zöldség és gyümölcs.
Intolerancia vagy felszívódási zavar? Nem mindegy!
A fruktózintolerancia esetében egy ritka genetikai probléma, a fruktóz-1-foszfát-aldoláz enzim hiánya miatt nem képes a szervezet átalakítani a fruktózt glükózzá. Általában a hozzátáplálás során, a gyümölcsökkel való első találkozáskor kezdődnek a tünetek – hasi fájdalom, hányás, hasmenés, alacsony vércukorszint – a babáknál, és csak szigorú fruktóz-, szacharóz- és szorbitmentes étrenddel kerülhetők el a későbbi súlyos szövődmények, úgymint a vese- és a májkárosodás.
„A fruktóz intoleranciánál jóval gyakrabban fordul elő az úgynevezett fruktóz malabszorpciós szindróma, amely azonban bármely életkorban jelentkezhet. Ilyenkor az történik, hogy a fruktóz nem tud a vékonybélből felszívódni, ezért a vastagbélbe kerülve a normál baktériumflóra hatására erjedni kezd, és fokozott gázképződés alakul ki. Ennek következményei a jellegzetes és igencsak kellemetlen emésztőrendszeri tünetek: a gázképződés, a puffadás, a hasi fájdalom, a görcsök vagy a hasmenés” – magyarázta a szakértő.
Hozzátette, hogy a tüneteket az étrendben lévő fruktóz mennyisége, illetve a már meglévő emésztőrendszeri betegségek – például az irritábilis bél szindróma (IBS), a gyulladásos bélbetegség (IBD) vagy a cöliákia – egyaránt befolyásolják. A fruktóz hatását mérsékelhetik vagy épp növelhetik az étrendben előforduló egyéb bevitt élelmiszerek is. A szorbit vagy a manapság rendkívül népszerű cukoralkoholok – mint például a xilit, az eritrit vagy az isomalt – például felerősítik a tüneteket.
Megszabadulhatunk az emésztőrendszeri tünetektől?
Míg az örökletes tényezők miatt kialakuló fruktózintoleranciára kizárólag szigorú, teljesen fruktóz-, szacharóz- és szorbitmentes diéta lehet a megoldás, addig a fruktózmalabszorpció nem jelenti azt, hogy teljesen ki kellene zárni például a zamatos gyümölcsöket a betegek étrendjéből. Az érintetteknek viszont mindenképpen érdemes alacsony fruktóz-, szacharóz-, valamint inulintartalmú diétát bevezetniük, amely kettő-hat héten belül már mérsékelheti a kellemetlenségeket.
Annak meghatározása, hogy pontosan mennyi fruktóz fogyasztható a tünetek kialakulása nélkül, mindig egyénileg történik. Általánosságban elmondható, hogy egészséges emberek esetében is gondot okozhat, ha 50 grammnál több gyümölcscukrot visznek be az étrendjükkel. Fruktózfelszívódási zavar esetében a bevihető gyümölcscukor mennyisége nulla és 50 gramm között határozható meg, és a 10-15 gramm körüli fruktóz jellemzően még nem szokott gondot okozni. Egyébként nem is gondolnánk, hogy milyen sokféle ételben és italban találhatunk gyümölcscukrot, egészen addig, míg rá nem kényszerülünk a diétára. Ilyenkor, a nyár közeledtével – az eper, a cseresznye és a barack szezonjában – mégis elsősorban az érdekli a betegeket, hogy a gyümölcsök mennyire esnek szigorú korlátozás alá – osztja meg tapasztalatait a szakember, aki azt tanácsolja az érintetteknek, hogy próbálják meg elkerülni a magas fruktóztartalmú ételeket.
A gyümölcsöknél maradva: a szárított-aszalt gyümölcsöket, a konzerveket, a befőtteket, a dzsemeket, a lekvárokat, a rostos gyümölcsleveket és a gyümölcspüréket egyelőre ne tegyék a bevásárlókocsikba az érintettek, és otthon is tolják félre egy időre ezeket a házi finomságokat a kamrákban. Magas gyümölcscukor-tartalommal bír az alma, a görögdinnye, a szőlő, a mangó, a cseresznye, a körte és a gránátalma – illetve meg kell még említeni a kókuszt is, amellyel a magas szacharóztartalma miatt érdemes csínján bánni.