Egészség

Néhány ember ellenálló az Alzheimer-kórral szemben

Mi teszi őket különlegessé?

Vannak emberek, akiknél az Alzheimer-kórnak megfelelő elváltozások jelentkeznek anélkül, hogy bármilyen tünetet mutatnának, szinte mintha az agyuk ellenállóbb lenne az állapottal szemben. Egy új tanulmány azt vizsgálta, hogy ez a zavarba ejtő jelenség hogyan mutathat utat a kezelések felé – írja a ScienceAlert.

Néhány ember ellenálló az Alzheimer-kórral szemben
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

A Holland Idegtudományi Intézet tudósai által vezetett kutatócsoport a Holland Agybankban tárolt agyszövetmintákat vizsgálta, amely több mint ötezer olyan ember adományozott agyát őrzi, akik agyi betegségben haltak meg.

A több ezer minta között a kutatócsoport mindössze 12 olyan személyt talált, akik haláluk előtt kognitív szempontból egészségesek voltak, mégis egyértelmű neurológiai jeleit mutatták a betegség hátterében álló patológiának.

Azon túl, hogy megmutatta, milyen ritka, hogy az agyak elkerüljék az Alzheimer-kór legyengítő hatásait, a kis minta lehetőséget adott a csapatnak arra, hogy megtudja, mi teheti az ilyen agyakat ilyen ellenállóvá.

„Nem volt világos, hogy mi történik ezekben az emberekben molekuláris és sejtszinten – mondja Luuk de Vries, a Holland Idegtudományi Intézet idegkutatója. – Ezért olyan donorokat kerestünk az Agybankban, akiknél az agyszöveti rendellenességek nem mutattak kognitív hanyatlást.”

Ezt a fajta rugalmasságot már korábban is megfigyelték, és úgy gondolják, hogy mind a genetika, amellyel születünk, mind az életmódbeli döntéseinknek lehet némi hatása. Ezek a különböző tényezők általában az Alzheimer-kór kialakulásához is kapcsolódnak.

Az asztrocita sejtek
Az asztrocitasejtek több védő antioxidánst termeltek az egészséges agyakban, mint az Alzheimer-kórban szenvedő betegek agyában.

Mi több, úgy tűnt, hogy az egészséges agyak jobban eltávolítják az Alzheimer-kór kialakulásával összefüggésbe hozható toxikus fehérjéket. Úgy tűnik, ezek az agyak valahogy jobban meg tudják állítani a neurológiai szemét felhalmozódását.

Egy másik különbség agyak sejtjeinek hatékonyabb energiatermelése volt. Egyelőre nem világos, hogy mi áll e különbségek mögött, vagy hogyan kapcsolódnak az Alzheimer-kórhoz, de a különbségek azonosítása fontos lépés.

„Ha megtaláljuk a reziliencia molekuláris alapjait, akkor új kiindulópontjaink lesznek a gyógyszerfejlesztéshez, amelyek aktiválhatják a rezilienciával kapcsolatos folyamatokat az Alzheimer-kóros betegekben” – mondja De Vries.

Az Alzheimer-kór jelenleg világszerte mintegy 47 millió embert érint, és ez a szám gyorsan növekszik. Még mindig nem tudjuk biztosan, hogy a degeneráció előrehaladásához milyen tényezők kombinációja szükséges, hogyan lehet megelőzni a betegség kialakulását, vagy hogyan lehetne visszafordítani a károsodást, de minden egyes ilyen tanulmány, mint ez is, közelebb visz minket a válaszokhoz.

Kapcsolódó írásaink