Ennyi mindenre kell figyelniük az allergiásoknak

„Az ételallergiában szenvedő embereknél az allergénnel érintkezve a szervezet antitesteket kezd termelni, ami különböző tünetekhez vezet, mint például hányás, csalánkiütés, szédülés, köhögés, torokduzzanat, légzési zavarok, valamint esetleges asztmás roham és egyéb megnyilvánulások.

A legveszélyesebbnek az anafilaxiás sokk tekinthető, amelyet vérnyomásesés és eszméletvesztés kísér. Az időben történő orvosi segítség hiánya végzetes következményekkel járhat” – figyelmeztetett Jakuskina.

Elmondása szerint bármilyen termék allergénné válhat, de nem minden embernél alakul ki allergiás reakció. Ez a termék allergén jellegének mértékétől, az immunrendszer állapotától és genetikai tényezőktől függ. Ezenkívül egyes termékek hőkezelése csökkentheti allergén jellegüket.

Ahogy az orvos megjegyezte, minden allergiát okozó termék három kategóriába sorolható: magas, közepes és alacsony fokú allergén.

„A legerősebb allergének közé tartozik a tehéntej és a mintegy 20 fehérjét tartalmazó tejtermékek, valamint a halak és a tenger gyümölcsei (az édesvízi halak kevésbé allergén hatásúak, mint a tengeri halak). Meg kell jegyezni, hogy a tenger gyümölcseinek hőkezelése nem befolyásolja azok allergén jellegét.

A tojás, főként a tojásfehérje és ritkán a sárgája is erős allergén. A fürjtojás kevésbé allergén. Az allergiás reakciók kockázatának csökkentése érdekében ajánlott a tojást körülbelül másfél órán át főzni” – mondta a szakértő.

Megjegyezte azt is, hogy egyes oltóanyagok csirkefehérjét tartalmaznak, ezért a fehérjére–allergia esetén az oltás előtt figyelmeztetni kell az orvost.

„Erős allergének még a diófélék (különösen a földimogyoró, amely mintegy 30 allergén fehérjét tartalmaz, valamint a dió, a kesudió és a mogyoró), a gomba, a méz, a csirkehús, a citrusfélék (különösen a narancs, a citrom, a mandarin és az ananász), a szőlő, a gránátalma, trópusi gyümölcsök, piros bogyós gyümölcsök, beleértve az epret, a szamócát és a málnát, sárga és piros zöldségek (sárgarépa, paradicsom, cékla), csokoládé, kávé és kakaó, gabonatermékek, különösen a búza és a rozs (glutént tartalmaz)” – tette hozzá Jakuskina.

A terapeuta hangsúlyozta, hogy gabonaallergia esetén a gluténtartalmú ételeket (például tésztákat, palacsintákat, süteményeket és zabkását) ki kell zárni az étrendből.

Véleménye szerint egy adott termékkel szembeni allergia azonosításához allergológus-immunológushoz kell fordulni, és elvégezni a megfelelő vizsgálatokat.

„Ami az ételallergia kialakulásának megelőzését illeti, azt már a terhesség alatt el kell kezdeni; a nőnek a szoptatási időszak végéig hipoallergén étrendet kell követnie, és a szoptatást a lehető legtovább kell folytatnia” – magyarázta az orvos.

Megjegyezte, hogy ha egy nőnek nincs elegendő anyateje, akkor ajánlott fehérjehidrolizátumokon alapuló keverékeket használni a baba táplálására, amelyek segítenek elkerülni a tehéntejjel való érintkezést.

„A kiegészítő élelmiszerek bevezetésekor mindig tisztában kell lenni a lehetséges allergiás reakciókkal, és kerülni kell az erősen allergén élelmiszerek bevezetését a gyermek első életéveiben. Ezeket fokozatosan, mértékkel kell bevezetni, hogy csökkentsük az allergia kialakulásának kockázatát” – hangsúlyozta a szakember.