Fáj vagy zsibbad a keze?

A csukló egyéni anatómiája és az ismétlődő, intenzív csuklómozgás mind hozzájárulhatnak a tünetek kialakulásához. Ezeken kívül különböző betegségek (pl. elhízás, cukorbetegség) is elősegíthetik a kialakulását, vagy néhány foglalkozás is, ahol munka közben fokozott igénybevételnek (pl. vibráció) van kitéve a csukló vagy a könyök.

A betegség gyakran érint változókorban lévő nőket, illetve idősebb, reumában szenvedő nőket és férfiakat is.

Az alagútszindróma főbb tünetei

A betegség tünetei fokozatosan alakulnak ki. Az idegek nyomása következtében jelennek meg az első tünetek: a beteg gyengének érzi a kezét, elejt tárgyakat, a hüvelykujj szorítóizma gyengül, zsibbad a kéz és az ujjak, gyakran a kisujj érintetlen marad.

Az úgynevezett mediánideg nyomása miatt a csukló alagútjában – gyakran újságolvasáskor, vezetéskor, telefonáláskor – érzi a beteg a zsibbadást, próbálja „kirázni” belőle, de lassan a fájdalom folyamatossá válik és erősödik.

Az alagútszindróma tünetei lehetnek:

• ujjak időszakos zsibbadásérzése,

• kellemetlen érzet, fájdalom a tenyéren vagy a csuklóban,

• érzéskiesés,

• fájdalom,

• izomgyengeség, izomsorvadás.

A panaszok sok esetben éjjel jelentkeznek, ilyenkor a beteg jellemzően álmából ébred fel a tünetek miatt.

Mikor forduljon orvoshoz?

Mihamarabb forduljon orvoshoz, ha a fent említett tünetek rendszeresen jelentkeznek, és zavarják a mindennapi életben! Keresse fel háziorvosát, aki gondoskodik a szakorvosi rendelésre történő beutalásról.

Az alagútszindróma kiváltó okai

A tüneteket a mediánideg megnyomódása okozza. Ennek oka lehet fizikai megterhelés, csuklótörés, egyes anyagcsere és hormonháztartás egyensúlyának felborulását okozó betegségek (pl. menopauza, cukorbetegség, elhízás, veseelégtelenség), autoimmun betegségek (pl. rheumatoid arthritis), illetve gyulladásos betegségek (pl. ínhüvelygyulladás).

Gyakran több kockázati tényező együttesen okozza a betegség kialakulását.

Az alagútszindróma szövődményei

A kezeletlen tünetek tartós izom- és/vagy idegkárosodást okozhatnak, ezért már az első tünetek megjelenésekor ajánlott mielőbb orvosi segítséget kérni.

A könyök alagútszindrómája esetén kialakulhat az égő, zsibbadó fájdalom után a kéz úgynevezett karomállása az ujjak mozgatásáért felelős izmok sorvadása következtében.

Az alagútszindróma diagnosztizálása

A betegség diagnosztizálása jellemzően a tünetek jellegének kikérdezéséből, fizikális vizsgálatból és röntgenvizsgálatból áll. A fizikális vizsgálat ebben az esetben az ujjak érzékelésének és a kéz izomerősségének vizsgálatát jelenti. Röntgenvizsgálatra elsősorban csonttörés vagy ízületi gyulladás kizárása érdekében lehet szükség.

Szükség esetén a vizsgálat további elemekkel is kiegészülhet. Elektromiográfiával (EMG) megállapítható az izomkárosodás mértéke az izom elektromos tevékenységének vizsgálatával. Ilyenkor érzékelőtűket szúrnak az izomba, a jeleket oszcilloszkópon jelenítik meg.

Sor kerülhet továbbá idegvezetés-vizsgálatra is, mely során két elektródát ragasztanak fel a bőrre, és elektromos ingert vezetnek az idegbe, hogy megállapítsák, az ingerületátviteli sebesség lassult-e a carpalis alagútban. Ez a vizsgálat az idegkárosodás megállapítására alkalmas.

Az alagútszindróma kezelése

A betegséget minél hamarabb kezelni kell, szakorvoshoz kell fordulni, mivel idővel a panaszok gyorsan súlyosbodhatnak. A fájdalmat és zsibbadást enyhítheti csuklósín viselése, erősebb panaszok esetén fájdalomcsillapítók vagy közvetlenül a carpalis alagútba adott szteroidinjekció segíthet, míg súlyosabb panaszok esetén műtét szükséges.

A műtéti kezelés célja a mediális ideg felszabadítása a nyomást okozó ínszalag elmetszésével – szükség lehet rá, ha a tünetek nagyon súlyosak. A teljes gyógyuláshoz a műtét után rendszeres gyógytornára van szükség. A beavatkozás nem veszélytelen: ideg-, ín- vagy érsérülés is kialakulhat műtét közben.

Sor kerülhet továbbá ultrahang-terápiára is, ami segíthet a beteg terület felmelegítésében, ezáltal a tünetek enyhítésében és a gyógyulás gyorsításában.

Mit tehet alagútszindróma esetén?

Az otthoni kezelés célja a tünetek enyhítése, amíg szakorvoshoz elmegy a beteg.

Ezek a módszerek lehetnek:

• túlsúly esetén a testsúly normalizálása, fogyás;

• a csuklók, ujjak rendszeres átmozgatása;

• megerőltető kézi munka közben szünetek tartása;

• fájdalomcsillapító szedése;

• csuklómerevítő használata.

A folyamatos, intenzív terhelést az alábbi módszerekkel csökkenthetjük:

• szorítóerő csökkentése (pl. gépelés közben gyengén leütni a billenytűket);

• gyakori szünetek munka közben: a nyújtás és hajlítás jót tesz a csuklónak, ujjaknak;

• helyes tartás: laza középtartás gépeléskor, a billentyűzet könyökmagasságban legyen;

• kezek melegítése: hidegben dolgozva a kézizmok merevvé válhatnak, javasolt ilyen esetben a kéz melegen tartása (kesztyű).

Alagútszindróma várandósság idején

Terhesség alatt viszonylag gyakori az alagútszindróma kialakulása, mert fokozott nyomás nehezedik a csuklóízületnél lévő idegre. A kéz „rázogatása” enyhítheti a panaszokat, amelyek általában a szülés után pár hónap alatt maguktól megszűnnek.