2000 éves csontok deríthetnek fényt a rejtélyes betegség eredetére

A Zürichi Egyetem tudósainak sikerült megszerezniük a Treponema pallidum baktérium legrégebbi ismert genomját egy sor Brazíliában talált őskori emberi maradványból. A lelőhelyen felfedezett számos holttest közül legalább négy személyt megfertőztek treponémiás betegséggel.

Fejlett genomikai technikák segítségével a csapatnak sikerült összeraknia és rekonstruálnia az őket megfertőző T. pallidum baktérium genomját.

Ezek az emberek szifiliszben, a hírhedt szexuális úton terjedő fertőzésben szenvedtek. A T. pallidumnak három alfaja létezik, amelyek mindegyike más-más betegséget okoz.

A genomok elemzése azt jelzi, hogy a baktériumok a legközelebbi rokonságban álltak azzal a modern alfajjal, amely a bejelt, más néven a járványos szifiliszt okozza, amely a bőr és a csontok elváltozását okozza.

Mindazonáltal a kutatás segíthet megvilágítani a T. pallidum baktérium azon alfaját, amely a szifilisz szexuális úton terjedő formáját okozza.

„A szifiliszt okozó törzsek később fejlődtek ki, mint a bejelt okozó törzsek" – mondta Verena Schünemann, a tanulmány szerzője, a Zürichi Egyetem Evolúciós Orvostudományi Intézetének munkatársa az IFLScience-nek.

„Most már van elképzelésünk arról, hogy a treponémiás betegségek jelen voltak a Kolumbusz előtti Amerikában, és még az alfajokat is azonosítani tudjuk. Bár a szifilisz alfajának eredetét még nem tudjuk feltárni, ez azt mutatja, hogy más alfajok, például a bejelt okozó törzsek is fontos szerepet játszottak a múltban, és ezeket be kell építeni ezekbe az elméletekbe" – tette hozzá.

A legfontosabb, hogy a tanulmány egyértelmű bizonyítékot mutat arra, hogy a treponémiás betegségek már az európai gyarmatosítás előtt is jelen voltak Amerikában.

Az azonban, hogy hogyan kerültek ide, továbbra is tisztázatlan. Lehet, hogy a T. pallidum helyi zoonózis útján került ide Amerikába, vagy talán Eurázsiából hozták át a korai emberi vándorlások során.

Ha a szifilisz – a legismertebb treponémiás betegség – globális elterjedését vizsgáljuk, gyakran feltételezik, hogy a Kolumbusz Kristóffal hajózó legénység a 15. század végén, miután gyarmatosították Amerikát és „összekeveredtek" a helyiekkel, visszahozták a baktériumot Európába. A szifilisz első dokumentált kitörése i. sz. 1495-ben történt, amikor VIII. Károly francia király serege megbetegedett a baktériumtól Nápoly inváziója során.

Bár úgy tűnhet, hogy a Kolumbusz előtti Amerikában előforduló treponémiás megbetegedések bizonyítékai megerősítik ezt az elméletet, a kutatók korábbi, a kora újkori Európában előforduló T. pallidum törzsekkel kapcsolatos munkája ennek ellenkezőjét sugallja: a T. pallidum család valószínűleg már jóval azelőtt is ott ólálkodott a világban, hogy Kolumbusz betette volna a lábát Amerikába.