Így veszítünk el három évet az életünkből

A cikk szerint átlagosan három évvel élhetne tovább minden ember, ha a légszennyezés megszűnne. Különösen igaz ez a városokban a magas portartalmú, szennyezett levegő miatt. A belélegzett por ugyanis légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket és ebből eredő halálozást is eredményezhet.

Az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen összefüggés mutatható ki a szállópor mennyisége és a városi területhasználat (beépített területek, parkok, vízfelületek) kiterjedése között. Ehhez 1300 európai városi és városkörnyéki mintaterületen vizsgálták a porszennyezés okait, eredményeit.

Eredményeik szerint a hulladéklerakók, a bányaterületek, építési területek egész éven át kibocsátói a porszennyezésnek. A vízfelületek viszont pont ellenkező hatást fejtenek ki, egész éven át képesek megkötni a levegőben lebegő porszemcséket, ezáltal csökkenteni a szállópor mennyiségét.

A zöldfelületek is fontosak, de a parkok, erdők, cserjés területek lombozata kizárólag késő tavasszal és a nyári hónapokban képesek „jó porfogóként” megkötni a szállópor egy részét.

Érdekes, hogy a fűtési szezonban alacsonyabb a szállópor koncentrációja a közutak környékén, mint a beépített területen. Ez a jelenség a közlekedő járművek menetszelével magyarázható. Télen ugyanis a fűtés miatt a lakóterületek környékén nagyon magas a levegő portartalma. Ekkor a járművek mozgása miatt kialakuló szél „kitakarítja” az útmenti területek levegőjét.

Ezzel szemben nyáron szennyezőforrásként a közúthálózat növeli a városi és városkörnyéki területek porszennyezését.