A gyilkos fejfájás, ami sokakat öngyilkosságba hajszol

A cluster fejfájás halmozott rohamokban jelentkező, kínzó, egyoldali fejfájás. Az angol cluster (csoportosulás) elnevezés arra utal, hogy a naponta egy-három alkalommal fellépő rohamok akár több hétig vagy hónapig is eltarthatnak, vagyis ciklikusan jelentkeznek.

A cluster fejfájás hirtelen kezdődő, előrejelzés nélküli, éles, kínzó, tűrhetetlen fájdalommal jár, amely mindig egyoldali, ritkábban áthelyeződhet az ellenoldali területre is. Általában az egyik szem környékén jelentkezik, néha érintheti a homlokot és az arcot is. A betegek a roham alatt nyugtalanságot is éreznek. A rohamok átlagosan naponta egy-három alkalommal (legfeljebb nyolcszor), többnyire azonos napszakban lépnek fel, és viszonylag rövid ideig, kb. 15-60 percig tartanak. Az egy pontban jelentkező fejfájás mellett szem körüli gyulladás (bőrpír és duzzanat), csüngő és duzzadt szemhéj, szűkült pupilla a rohamok alatt, könnyezés, verejtékezés, orrdugulás vagy orrfolyás is jelentkezhet az érintett oldalon.

Számtalan csoportot találhatunk az interneten, ahol tanácsokat olvashatunk a rohamok és görcsök kezelésére. Mivel éjszaka, álmából ébresztheti a fájdalom a beteget, ezért sokaknak a szinte teljesen ülő pozícióban alvás vált be. A rohamok csillapításánál sokaknak az aktív testmozgás segít, sok tanácsot találhatunk a fekvőtámaszok elvégzésére. A fájdalom első jeleinél különböző praktikákat vetnek be a betegek, ilyen a testmozgás és egy erős kávé elfogyasztása. Amerikai tanulmányok szerint a magas hisztamin tartalmú ételek a rohamperiódus idején kiválthatják a fájdalmat.

A roham idején a fekvés megnehezíti a páciensek helyzetét, sokan inkább ülnek, állnak vagy éppen mozognak, aminek hatására a fájdalom enyhül.

A fenti tünetek észlelésekor azonnal a háziorvos segítségét kell kérni, aki indokolt esetben ideggyógyászati szakrendelésre fogja irányítani.

A cluster fejájás eredetét, kiváltó okát, megszüntetését a mai napig nem fejtették meg. Egyes kutatások arra engednek következtetni, hogy a betegség örökölhető.

Alkoholfogyasztás a fejfájásos periódusban, a dohányzás, az erős szagok, a szélsőséges hőmérsékletemelkedés, a megerőltető mozgás, az értágító hatású nitroglicerin alkalmazása, a nitrátot tartalmazó élelmiszerek (például pácolt húskészítmények, bacon) fogyasztása, a csokoládé, banán, a kokainhasználat és az amfetaminhasználat előidézhetik a rohamokat.

A cluster fejfájás nem okoz életveszélyes szövődményeket vagy kóros elváltozást az agyban, ugyanakkor jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét. A naponta többször jelentkező rohamok megszakítják a mindennapi aktivitást, az éjszakai rohamok pedig alváshiányhoz vezetnek, ami tovább rontja az érintettek teljesítményét. A cluster típusú fejfájásban szenvedők gyakrabban folyamodnak ömgyilkossághoz.

A fejfájások kivizsgálása elsősorban arra irányul, hogy megállapítást nyerjen: átmeneti működészavar vagy olyan betegség, illetve károsodás áll fenn, amelynek egyik tünete a fejfájás. A kórelőzmény felvétele során az orvos arról tájékozódik, hogy újonnan fellépő vagy hosszabb ideje meglévő fejfájásról van-e szó. Tisztázza továbbá, hogy milyen életkorban jelentkeztek először a panaszok, milyen gyakorisággal, mennyi időn keresztül és pontosan hol fáj a beteg feje, milyen jellegű és intenzitású a fájdalom, kísérik-e egyéb tünetek, vannak-e a fejfájást provokáló, illetve enyhítő tényezők, és van-e a családtagok között fejfájós személy. Fejfájásnapló vezetése sokat segíthet a kezelésben.

A kórisme a klinikai tünetek alapján felállítható, ha a betegnek élete folyamán legalább öt alkalommal féloldali, szem környéki vagy afeletti és/vagy halántéktájon jelentkező fájdalmas rohama volt, és az kezelés nélkül 15-180 percig tartott.

Minden cluster fejfájásban szenvedő betegnek hatékony rohamkezelésre van szüksége. Lassú felszívódásuk miatt a szájon át szedhető vény nélkül vásárolható fájdalomcsillapítók erre nem alkalmasak. Jobb eredmény várható a szájban oldódó vagy injekció, esetleg végbélkúp formájában beadható, illetve belélegezhető gyógyszerektől. A 100 százalékos oxigén belélegzése hamar megszünteti a rohamot, azonban az oxigénkezelés elsősorban kórházi környezetben oldható meg. A cluster periódusban gyakran, akár naponta többször jelentkező rohamok kezelése mellett szükség van rohammegelőző kezelésre is, amelynek két formája lehetséges. Az úgynevezett átmeneti profilaxis célja a beteg gyors rohammentessé tétele addig, amíg kialakul a kedvezőbb mellékhatásprofillal rendelkező, de lassan felépíthető, tartós megelőző szerek hatása. Ha a rohammegelőző gyógyszeres kezelés eredménytelennek bizonyul, sebészeti beavatkozásra kerülhet sor.

A testedzés közbeni felhevülés szintén előidézheti a rohamot, ezért a fejfájásos epizód ideje alatt nem javasolt a megerőltető testmozgás. Mivel a stressz is provokálhatja a rohamokat, célszerű elsajátítania és alkalmaznia a stresszkezelő technikák valamelyikét, például autogén tréninget, melynek rendszeres alkalmazása csökkenti a rohamok számát.