Dermatológusok: két évtized alatt megduplázódott a magyarországi bőrrákos esetek száma

Wikonkál Norbert, az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház főigazgatója, bőrgyógyász onkológus, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke kijelentette, küldetésüknek tartják a megelőzésben és a korai felismerésben való részvételt.

Online kampányt folytatnak, és fesztiválokon is jelen vannak, ahol a tanácsadás mellett bőrfelszínvizsgálatot is végeznek. A Sziget Fesztiválon például hatszáz szűrést végeztek és hat esetet találtak – emelte ki Wikonkál Norbert.

Elmondta, hogy a globális felmelegedés miatt nő a kockázat, hiszen egyre hosszabban éri UV-sugárzás a szabad bőrfelületeket. A betegség különösen gyakori fiatal nők és idősebb férfiak körében – tette hozzá.

A tudatos hozzáállás nagy jelentőségű – hangsúlyozta, javasolva az önvizsgálatot, illetve a családtagok ellenőrzését, valamint évente szakorvosi vizsgálatot.

Gyulai Rolland professzor a Magyar Dermatológiai Társulat korábbi elnöke ismertette „A melanóma hazai morbiditási és mortalitási helyzete a XXI. század első két évtizedében” című vizsgálat eredményeit.

Közölte, hogy húsz év alatt megduplázódott a nem melanóma típusú bőrdaganatok száma. Évi 2500 melanóma-, 4500 laphámrák- és 17 ezer bazálsejtes karcinómamegbetegedést diagnosztizálnak.

A professzor beszámolt arról, hogy a 2011 és 2019 közötti 23 ezer melanómás beteg átlagéletkora 60 év volt, az ötéves túlélés esélye 75 százalék – a nőbetegeknél 80, férfiaknál 70 százalék. A 2011–12 és 2017–19 éveket összehasonlítva több mint három százalékkal nőtt a túlélési esély. Ebben szerinte szerepet játszik a figyelemfelhívő kampányoknak köszönhető korai felismerés, illetve az új, hatékonyabb gyógyszerek.

A túlélési esélyek nagyjából megegyeznek a többi közép-európai országgal – hangsúlyozta Gyulai Rolland.

Figyelmeztetett, hogy a nagyon világos bőrtípusúak számára már kisebb UV-sugárzás is veszélyes, és szoláriumban is kaphat valaki nagy terhelést. Bármilyen bőrelváltozásnál, ami nem múlik el pár nap alatt, hanem növekszik, ajánlott orvoshoz fordulni – tette hozzá.

Baltás Eszter, a Magyar Dermatológiai Társulat vezetőségi tagja a ritka melanómafajtákról beszélt, amelyeknek hátterében jellemzően genetikai okok vannak; nyálkahártyákon, tenyéren, talpon vagy akár köröm alatt is előfordulhatnak. Ismertségük alacsony, ezért gyakran későn, évek múlva fordulnak velük orvoshoz, és ilyenkor a betegek felénél már áttétek alakulnak ki – fejtette ki a szakember.

Némethné Kulisics Adél, a Stop Melanoma Alapítvány alapító-elnöke a szervezet diákoknak szóló, Fekete pont elnevezésű kampányát mutatta be, amelynek keretében ismeretterjesztő előadást és személyes beszámolókat tartanak, levetítik az Apajegy című filmet, és beszélgetnek a fiatalokkal. Az alapítvány várja az általános- és középiskolák jelentkezését.

A Magyar Dermatológiai Társulat közleményében kiemeli: a modern terápiáknak köszönhetően jelentősen csökkent a halálozások aránya a melanóma miatt, de a későn felfedezett betegség még mindig évi 300–400 áldozatot követel.

A korai felismeréssel a statisztikai adatok szerint 98,3 százalékos az ötéves túlélés valószínűsége, míg ez az arány az első nyirokcsomóáttét megjelenése esetén 62,4 százalékra csökken, ha pedig a melanóma távoli, szervi áttétet is okoz, az ötéves túlélési arány 16 százalékra zuhan az elmúlt években megjelent korszerű terápiás megoldások ellenére is.

A szervezet tavaly elindított felvilágosító weboldala, a skindex.hu idén tovább bővült – közölték.

Legfontosabb fényvédelmi tanácsaik között szerepel, hogy 11 és 15 óra között lehetőleg senki ne tartózkodjon közvetlen napsütésben, viseljen arcot árnyékoló kalapot vagy sapkát, teljes testet takaró, jól szellőző ruházatot. Mindenki használjon a bőrtípusának megfelelő, magas faktorszámú fényvédő készítményt és UV-szűrős napszemüveget. A szoláriumban már egyetlen alkalom is növelheti a bőrrák kialakulásának kockázatát – figyelmeztetnek.