Zsibbadás a végtagokban – perifériás neuropátia is lehet

Perifériás neuropátia is okozhat zsibbadást

Ha a központi idegrendszeren kívüli idegrostok károsodása miatt nem megfelelő a kommunikáció az idegrendszer és az egyes testrészek közt, perifériás neuropátiáról beszélhetünk.

Akkor gyanakodhatunk erre a problémára, ha a végtagokban zsibbadás, bizsergés jelentkezik, vagy éppen érzéskiesést tapasztal a páciens. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem vagy kevésbé érzi a fájdalmat, a hőt az adott testrészen. Ritkábban, de a karokban, lábakban olyasmit érez az érintett, amely valójában nem létezik. Ha az idegek tovább károsodnak, izomgyengeség is társulhat a tünetekhez, amely idővel akár izomsorvadássá is fajulhat. Ekkor már előrehaladott neuropátiáról beszélhetünk, amelyet semmiképp sem érdemes megvárni, és már az első tüneteknél orvoshoz kell fordulni.

Milyen okai lehetnek a perifériás neuropátiának?

Ha beütjük könyökünket, elzsibbad az alkarunk, ugyanis megnyomtuk a könyökideget. Ha azonban az ehhez nagyon hasonló zsibbadás vagy a fent említett bizsergés, érzéskiesés többször vagy tartósan jelentkezik, valószínűleg komolyabb dolog állhat a háttérben. Többek közt az alábbi betegségek, állapotok jöhetnek szóba:
Traumák: egyes traumák során bekövetkezhet olyan idegsérülés, amely hosszabb távon neuropátiát okoz.
Idegkárosodás: mérgezés, fertőzés, becsípődés vagy egyéb ok következtében is károsodhatnak úgy az idegek, hogy a végtagok zsibbadni, bizseregni kezdenek.
Vérkeringési zavarok: érszűkület vagy perifériás-artériás betegség is állhat a háttérben.
Polineuropátiák: gyakran cukorbetegség, autoimmun betegségek vagy alkoholizmus miatt alakul ki idegkárosodás.
Hiányállapotok: többek közt a niacin (más néven nikotinsav, B3 vitamin) hiánya, de B1- és a B12-vitamin-hiány is okozhat ilyesmit.
Olyan betegségeknek is utána kell járni, mint a pajzsmirigy-alulműködés, daganatos betegségek, sclerosis multiplex (SM) vagy a Parkinson-kór.
Fertőzések: az idegrendszert is érintő vírusos (például övsömör) és bakteriális betegségek (például Lyme-kór) is okozhatnak zsibbadást.

• A gyakori okokon kívül természetesen még számos, jóval ritkább oka is lehet a végtagokban jelentkező zsibbadásnak, érzéskiesésnek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az esetleges gyógyszermellékhatást, a nyugtalan láb szindrómát, a hiperventillációs szindrómát és a pszichés okokat sem – hangsúlyozza dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa. – Vagyis az egyszerűbben diagnosztizálható betegségeken túl a zsibbadás kivizsgálása sokszor összetett feladat, amelybe akár több szakterület képviselőit be kell vonni, az ortopédustól a reumatológusig.

A kezelés a diagnózistól függ

• Az orvosi vizsgálat első lépése annak megállapítása, hogy hol van a baj, mely testrész vagy testrészek az érintettek. Az okot a tünetből kiindulva kell megkeresni, eldönteni, hogy a központi idegrendszer vagy a perifériás idegrendszer problémája, illetve károsodása okozza-e – ismerteti Jakab doktor. – A diagnózishoz széles körű fizikális vizsgálatok, többek közt hő- és fájdalomérzet-vizsgálat, illetve akár képalkotó diagnosztikai vizsgálatok is szükségesek lehetnek.
• Maga a panasz akkor szüntethető meg, ha a hátterében meghúzódó alapbetegség gyógyítható. Például ha a betegség hátterében pajzsmirigy-működési zavar áll, akkor segíthet annak kezelése, a cukorbetegségnél természetesen a vércukorszintet kell rendben tartani, míg a hiányállapotoknál megoldást jelenthet a hiányzó anyag pótlása. Magát a perifériás neuropátiát azonban tünetileg is lehet kezelni. Ennek egyik legfontosabb eszköze a torna, az izmok folyamatos erősítése. Az idegek ugyan regenerálódhatnak, de a neuropátia általában inkább csak karban tartható, a romlás lassítható vagy megállítható, tüneti kezelésre a későbbiekben is szükség lesz.