Tudomány
A „viking betegség”
A kézrendellenesség származhat neandervölgyi génekből
A kutatók több mint 7000 Dupuytren-kórban szenvedő embert elemeztek – ez egy különösen Észak-Európában gyakori betegség, amelyben az emberek ujjai tartósan meggörbülnek –, hogy megvizsgálják a genetikai kockázati tényezőket.
A Dupuytren-kontraktúrának is nevezett betegség akkor jelentkezik, amikor az ember tenyerének bőre alatti szalagokban csomók jelennek meg – írja a The British Society for Surgery of the Hand (Brit Kézsebészeti Társaság), és a férfiaknál gyakrabban alakul ki, mint a nőknél.
A tanulmány megállapította, hogy az érintettek három fontos genetikai kockázati tényezőt a neandervölgyiektől örököltek, miután az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Finnországban klinikai csoportokkal végzett kutatást.
„Mivel a Dupuytren-kontraktúra ritkán fordul elő afrikai származású egyéneknél, arra voltunk kíváncsiak, hogy a neandervölgyiektől származó génváltozatok részben magyarázatot adhatnak-e arra, hogy az Afrikán kívüli emberek miért érintettek” – mondta Hugo Zeberg, a tanulmány vezetője, a svédországi Karolinska Intézet professzora közleményében.
A Molecular Biology and Evolution című folyóiratban megjelent tanulmány szerint Észak-Európában a 60 év feletti férfiak mintegy 30 százaléka szenved ebben a betegségben. Becslések szerint akár kétmillió embert is érinthet az Egyesült Királyságban – írja a The Times.
Az emberi genom mindössze 7 százaléka egyedi a fajunkban.
A Karolinska Intézet szerint a neandervölgyiek körülbelül 40 000 évvel ezelőttig éltek Európában és Nyugat-Ázsiában, amikor is a modern ember felváltotta őket. A tanulmány azt bizonyítja, hogy a neandervölgyiek és Homo sapiens őseink „keveredése” következetes bizonyos betegségek elterjedtségének vizsgálatában – közölték a kutatók.
„Ez egy olyan eset, amikor a neandervölgyiekkel való találkozás befolyásolta, hogy ki szenved betegségben” – mondta Zeberg.
Egy hasonló tanulmány például kimutatta, hogy egy neandervölgyiek által örökölt génváltozat a modern emberekben növelheti a covidmegbetegedés kockázatát.
Más kutatások szerint az ember orrának alakja jelezheti, hogy osztozik-e DNS-ében neandervölgyi felmenőinkkel – számolt be nemrég a The Times.
A tudósok úgy vélik, hogy a modern kori emberek genetikai anyagának jelentős részén osztoznak más emberi ősökkel, például a neandervölgyiekkel és a denisovaiakkal – számolt be korábban az Insider. A Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az emberi genom legfeljebb 7 százaléka egyedi a Homo sapiensre.
Az agy fejlődése és működése az, ami megkülönbözteti a Homo sapienst – magyarázták a szakértők.
Az antropológusok és tudósok korábban bizonyítékot találtak arra is, hogy a neandervölgyi és denisovai rokonok átfedésben és keveredésben lehettek a modern emberfajokkal Európa- és Ázsia-szerte.
