A pajzsmirigygyulladással járó Hashimotónak nincsenek szembeötlő tűnetei

Takács István, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatója elmondta, a Hashimoto-thyreoiditis a pajzsmirigy krónikus gyulladása. A betegek számának növekedését az 1960-as és 1970-es évektől kezdve regisztrálták gyorsuló tempóban, és ez annak a következménye, hogy a betegség diagnózisához vezető laboratóriumi mérés, az anti-TPO-teszt egyre szélesebb körben vált elérhetővé. Az anti-TPO a peroxidált pajzsmirigyszövet egyik alkotórésze, és az ellen képződik egy ellenanyag, amelyet a szervezet immun ellenanyagokat termelő sejtjei termelnek a pajzsmirigy ellen, így gyakorlatilag lassan felfalva a pajzsmirigyet.

A professzor szerint vannak olyan emberek, akik genetikailag hajlamosabbak erre a betegségre, másfelől pedig vannak környezeti tényezők, amelyek közrejátszhatnak a kialakulásában. Egyre valószínűbb, hogy bizonyos vírusfertőzések úgy alakítják át az immunrendszert, hogy az immunsejtek elkezdenek pajzsmirigyellenes immunanyagot termelni. Ez az állapot akkor is kialakulhat, ha valaki hirtelen nagyobb stresszhatásnak van kitéve. Ami azonban biztos, hogy a Hashimoto előfordulása magasabb a jó jódellátottságú országokban, ahol nem nagy a jódhiány. Ma már szerencsére Magyarország is ezek közé az államok közé tartozik.

Ezért kell vigyázni arra is, ha valaki túl sok jódot visz be a szervezetbe – figyelmeztetett a professzor. De jódra mindenképpen szükségünk van, mert ha nem jutunk a megfelelő mennyiséghez, akkor pedig könnyen kialakulhat jódhiányos állapot is. A jódozott konyhasóval viszont éppen annyit viszünk be a szervezetünkbe, amennyire lényegében szükségünk van. Hashimotós beteg esetében sem szabad teljesen megvonni a jódot, mert akkor a pajzsmirigy-alulműködés kockázata nő meg.

Arra a kérdésre, hogy hány embert érinthet a hajlam, illetve a betegség, dr. Takács István azt válaszolta, a magyar népesség 5 ezreléke, de a 60 év felettiek 4–8 százaléka szenved pajzsmirigy-alulműködésben, ez több százezer embert érint. Mint kifejtette: ilyenkor megváltozik a szervezet energia-háztartása, ennek nyomán például előjöhet hajhullás, száraz lesz a bőr, a köröm töredezetté válhat, székrekedést, testsúlynövekedést tapasztalhatunk. Változnak a kognitív képességek, vagyis a szellemi képességek romlanak. Fáradtság és demenciára való hajlam jelenik meg. Az egész betegség régi neve a mixödéma, vagyis ujjbenyomatot nem tartó ödéma alakul ki testszerte. Fiatal nők esetében a pajzsmirigy-alulműködés a termékenységre is kihat, vagyis kisebb az esélyük, hogy megfogannak.

A professzor beszélt arról is, hogy ez a betegség hétszer annyi nőt érint, mint férfit. Ennek nagy valószínűséggel hormonális okai vannak, de a pontos összefüggés jelenleg nem ismert.

A Hashimoto kezelése kapcsán a professzor úgy fogalmazott: A betegség végső pontja a pajzsmirigy alulműködése, illetve az, hogy az évek során egyszerűen elfogy a beteg pajzsmirigye. Ez viszont ma már jól kezelhető. Mint mondta: „Ugyanazt a hormont adjuk a páciensnek, amelyet a szervezet is termel, tehát emberenként eltérő módon, de be lehet állítani a pajzsmirigy működését a normális tartományban. Ez pedig azt jelenti, hogy a betegnek nem lesz sem rosszabb az életminősége, sem rövidebb az élete. Egy jól pótolható hiányállapot jön létre.”

Valójában nem tudjuk kezelni magát a Hashimotót, csak a páciens állapotát lehet szinten tartani – állapította meg dr. Takács István.

Nemzetközi kutatásokból kiderült, hogy olyan elhunytak vizsgálatakor, akiknél nem volt ismert a pajzsmirigygyulladás, esetükben mégis 15-20 százaléknál ki lehetett mutatni a gyulladást a pajzsmirigyben. Tehát ez azt jelenti, hogy ha valaki anti-TPO-pozitív, az még nem jelenti azt, hogy valaha is lesz pajzsmirigyproblémája – fejtette ki a professzor.

A Hashimoto egy nagyon hosszan zajló betegség, igazán semmilyen tünete nincs. Csak akkor lesznek tünetek, amikor kialakul az alulműködés. A TSH, vagyis a pajzsmirigy működését szabályozó hormon, amely megmutatja, hogy alulműködés van-e, felfelé megy, akkor kezdődik az alulműködés, vagyis próbálja a szervezet a pajzsmirigyet serkenteni. Ekkor szokott beavatkozni az orvoslás, és igyekszik a megadott tartományon belül tartani a TSH-t, hogy ne alakuljon ki túl- vagy alulműködés – összegezte szavait a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatója.