Budai Campus: tárgyalás vagy harc

Vinnék a budai agrárkarokat. SZIE-vezetők: Markó Balázs dékán, Tőzsér János rektor és Helyes Lajos dékánhelyettes (Fotó: Csudai Sándor)

A felsőoktatási intézményrendszer tervezett átalakításának főbb vona­lait a múlt héten ismertette Palkovics László, a területért felelős államtitkár. Hangsúlyozta, céljuk, hogy jobban működő, versenyképesebb rendszer jöjjön létre, és megszűnjenek a párhuzamosságok. Végleges döntést augusz­tus végén hoz az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), még tart az egyeztetés az érintett intézményekkel, készülnek az üzleti tervek, várják az egyetemek által kidolgozott javaslatokat. Szeretnék, ha jövő szeptemberben az új szervezeti keretek között indulna a szorgalmi időszak.

Az államtitkár a konkrét elképzelések között említette, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem agrárkarait újra a gödöllői székhelyű Szent István Egyetemhez csatolnák (amelynek 2003-ig része voltak) egy erős agrárképzési központot létrehozva. Hozzátette, ebben az esetben a Villányi úti campust felújítanák.

A Budai Campus három dékánjának aláírásával hamarosan egy körlevél látott napvilágot, amelyben Szi­lágyi Kinga, Hegyesné Vecseri Beáta és Hegedűs Attila közölte, a Corvinus „azt a feladatot kapta az Emmi államtitkárától, dolgozza ki a gödöllői egyetemmel a szakmai együttműködés koncepcióját. Három forgatókönyv elkészítését várja az államtitkárság: első helyen a szenátus által elfogadott, BCE-SZIE együttműködési tervezet mélyebb kibontása, a másik változat szerint a BCE integrálhatja a SZIE-t, ám ez nem reális opció, a harmadik változat a budai karok integrálása a SZIE-be. Az államtitkárság nyilatkozata váratlanul érte a budai karokat, hiszen éppen a munka elején vagyunk.”

A dékánok tájékoztatása szerint az általuk készített koncepció „a kormány által elvárt Közép-Magyarországi Agrártudományi Centrum kialakításának szakmai szempontjait vázolja fel a BCE budai karok és a SZIE együttműködésével”, de úgy, hogy a Budai Campus a Corvinus része marad. A SZIE-hez való csatolással szemben „tételes, szabatos ellenvélemény megfogalmazását, az integráció káros következményeinek átgondolását” fogják felvázolni, mivel úgy gondolják, „az integráció előbb vagy utóbb a gödöllői kiköltözést fogja jelenteni”. Szerintük „elég egyértelmű, hogy a SZIE „kisgömböcattitűdje” azért erősödött fel, mert az állatorvosi kar kiválásával erőteljesen megrendül majd, pénzügyi szempontból, szakmai téren, tudományos-publikációs produktumban egyaránt” – hangoztatták. Végül kérték szimpatizánsaikat, hallassák szavukat, ám „meglehet, ennél látványosabb szolidaritási akcióra lesz majd szükség a Budai Campusért”.

Palkovics László ezek után a Napi Gazdaságnak úgy nyilatkozott, a dékánok nem hoztak fel semmilyen szakmai érvet a SZIE-hez való csatlakozás ellen, jelenleg érdekvita zajlik, amelyben néhány ember a saját szempontjait a köz szükségletei elé helyezi. Az államtitkárság megvizsgálta a három kar adatait, hallgatói létszámát, és ennek tükrében szükségesnek tartja az átalakítást, mivel sem az infrastrukturális helyzetük, sem az eszközállományok nem megfelelő. A három kar jól kiegészíti majd a SZIE portfólióját – vélekedett Palkovics.

Tegnap Tőzsér János, a SZIE rektora leszögezte, szükség van a profiltisztításra az agrárképzésben is, szem előtt tartva a fenntarthatóságot és a gyakorlatorientáltságot, ezért támogatják a közép-magyarországi agrárközpont létrehozását, amelyhez „az agrárszakma és a magyar felsőoktatás szempontjából” egyaránt megfelelő lenne a SZIE. Sajtótájékoztatójukon bejelentette: kedden vendégül látták a Corvinus delegációját, ezzel megkezdődött az egyeztetés a Budai Campusról. Lapunk kérdésére közölte, a minisztérium képviselője nem volt jelen, s egyelőre nem határoztak meg következő tárgyalási időpontot.

Mivel a három budai kar 2000-ben alapító egysége volt a SZIE-nek, és jelenleg is számos együttműködés van velük, ezért az integrációra vonatkozó elképzelés „nem érte váratlanul” az egyetemet – mondta a rektor. Hangsúlyozta, a karok eddigi érté­keit megőriznék, ami jól működik, azon nem változtatnának. Mérlegelik az eddiginél szorosabb együttműködés lehetőségét is, ám az integrációt a karok számára is előnyösebbnek tartják, hiszen a SZIE vidéki telephelyein folyó képzések miatt uniós forrásokat is be lehetne vonni a fejlesztésbe. Tőzsér János nem tagadta, „fejtörést okoz” számukra az Állatorvos-tudományi Kar kiválása, el kell érniük, hogy az egyetem megtartsa pozícióját, gazdálkodása stabil maradjon.

„Túlspecializált”

Támogatja az agrár-felsőoktatás átalakítását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), mert szerintük az agrárszakemberek oktatása jelenleg szétaprózódott rendszerben, túlspecializált képzési struktúrában folyik. Süle Katalin, a NAK elnökségi szóvivője a tegnapi sajtótájékoztatón azt mondta, a képzésnek alapot kellene teremteni arra, hogy a hallgatók később képesek legyenek a saját gazdaságukat menedzselni. Ehhez centralizált, komplex képzésre van szükség, amely a mezőgazdasági és vidékfejlesztési ismereteken kívül gazdasági, jogi és műszaki ismereteket, valamint gyakorlati képzést is ad. Felidézte, 2013-ban az agrár-felsőoktatási intézményekbe 3741-en jelentkeztek, tavaly már csak 3553-an, az idén pedig mindössze 2848-an.