Kultúra
Remek részletekbe csomagolt gyenge sztori
Egyszerre jó és rossz a Barátom, Róbert Gida, az új, élőszereplős animációs mesefilm

A felnőtt Róbert Gidát Ewan McGregor játssza (Forrás: Forum Hungary)
Nemcsak magához A. A. Milne könyvéhez mérve gyenge teljesítmény, de az 1926-ban és 1928-ban megjelent, immár irodalmi klasszikusnak számító kötetre azóta ráépült számtalan kiegészítés, folytatás, diafilm, mesefilm, továbbgondolás és egyebek történetében is a közepesek közé tartozik a nejlonbölcsességekkel és a giccsbe hajlásával együtt.
A történet Christopher Robin –magyarul Róbert Gida – gyermekkorában kezdődik, akkor, amikor a kisfiú elbúcsúzik a Százholdas Pagonytól, hogy bentlakásos iskolába menjen. A következő évek mintha a mesekönyv soha meg nem írt lapjaiból pörögnének elő a vásznon: vágóképszerűen sejlik fel, hogy Róbert Gida árván maradt, megismerkedett egy szép nővel a buszon, gyermeke született, miközben ő az első világháborúban volt katona, ahonnan élve hazatért. Itt kezdődik a voltaképpeni film, valamikor a húszas években, amikor immár megállapodott emberként egy bőröndöket gyártó cégnél dolgozik, a fő feladata pedig a költségek csökkentése. (A világválság éveiben járhatunk.) A korabeli miliő apróra kidolgozott, a szereplők öltözete, a korabeli London utcái, a gesztusok, minden a helyén van. Hamarosan körvonalazódik, hogy az egykori Róbert Gidából, akit felnőttként Ewan McGregor játszik – tűrhetően –, igazi hülye felnőtt lett, naphosszat csak melózik, a gyerekére soha nincs ideje, a családja hétvégén nélküle utazik el, mert ő nem mer nemet mondani főnökének, aki arra kényszeríti, hogy hétfőre álljon elő a cég megmentésére kidolgozott tervével.
Csakhogy időközben a Százholdas Pagonyból az „átjárón” keresztül – pedig nyilván még mindig Tilos az Á – Micimackó tér-idő ugrást hajt végre, és Londonban épp abban a parkban pottyan le, ahol egykori gazdája egy percre megpihen. Aki természetesen szeretne megszabadulni tőle és gyerekkori emlékeitől is, azonban visszakerülve a gyerekkori erdőbe, olyan erővel támad fel énjében az elnyomott Énke, hogy rövid időre újra gyermekké válik, és lassan elkezd ráébredni, hogy a munkán és a tőkehaszon-maximalizáláson kívül egyéb életcélok is lehetségesek. Nemsokára kislánya, Madeline (Bronte Carmichael remek alakításában) is találkozik a beszélő állatokkal, majd elindul Londonba apja után.
A helyzetkomikumot jól kihasználja a rendező, a mozgó plüssfigurák szerethetők, a beszédhibás Tigris vicces, Micimackó megfelel minden idők Micimackójának, mint ahogy Malacka sem lehetne tökéletesebb Malacka, a fantázia és a realitás átjárása is működik – csak az a kár, hogy a forgatókönyvírók, Tom McCarthy, Alex Ross Perry és Allison Schroeder ezekre a remek részletekre és figurákra több figyelmet fordítottak, mint az alapsztorira. Amikor a film fináléjában a leggagyibb és leghihetetlenebb amerikai zs-kategóriás hurráoptimista zárlaton túlvagyunk, úgy tűnik, az, hogy beszélő plüssállatok élnek az erdőben, még egy gyereknek is hihetőbb, mint hogy egy brit luxusvállalat mosolygós nagypapára emlékeztető igazgatója a jövőben az igazság bajnoka kíván lenni, és renitens – azaz az ő kontójára követelt emberi jogaiért felszólaló – dolgozóit jutalomban részesíti kirúgás helyett. Az, hogy Micimackó, aki beleragadt az instant Taóba, azonnal oldódó zenbölcsességeket pufogtat a különböző jelenetekben, ehhez képest megbocsátható. A Barátom, Róbert Gida ennek ellenére sem rossz film, tisztességesen összerakott közepes gyermekmese, amivel jól el lehet tölteni egy délutánt.
Csak a szellem hiányzik belőle. Az, amitől A. A. Milne könyve örökérvényű. A kommersz és az örökérvényű közt ugyanis nem lehetséges az Á.
Barátom, Róbert Gida /Christopher Robin/
amerikai animációs vígjáték, 110 perc, 2018
Rendezte: Marc Forster
10/5
Átlépte az egymilliárd dollárt A hihetetlen család
A hihetetlen család 2 című 3D-s animációs film globális jegyárbevétele elérte az egymilliárd dollárt a múlt héten, idén harmadikként a Disney-produkciók közül. A Pixar Stúdióval közös film hat hét alatt érte el az álomhatárt. Az észak-amerikai mozikban 182,7 millió dollárt hozott nyitóhétvégéjén, ami rekordot jelent az animációs alkotások történetében. A Disney másik két egymilliárdos árbevételű idei filmje a Fekete Párduc és a Bosszúállók: Végtelen háború. Az egymilliárd dollárnál nagyobb bevételű 36 eddigi filmnek a fele származik a nagy múltú stúdiótól. (OP)