Zavaros jogi érveléssel buzdítanak iskolakerülésre

„Hiánypótlónak” nevezett írás jelent meg a Ne menj suliba akció közösségi oldalán Mi van, ha a gyerek tüntetni akar? címmel. Gyurkó Szilvia „gyerekjogász” először is leszögezi: „Minden 18 éven aluli gyereket megillet a szabad egyesülés és békés gyülekezés joga, a jogszabályok szerint ez biztosítja a gyermek helyét a társadalom aktív, részt vevő tagjaként.” Igen ám, csakhogy a szervezők nemcsak a délutáni, Parlament előtti demonstráción való részvételre biztatják a fiatalokat, hanem arra is, hogy délelőtt ne menjenek iskolába. Erről a jogász azt írja, „tüntetést iskolaidőre is szervezhetnek a diákok, de arról gondoskodniuk kell, hogy távolmaradásukat megfelelő módon igazolják”. Itt ismét csúsztatásról van szó, hiszen a tüntetés nem délelőtt lesz, hanem délután 4-kor, vagyis tanítási idő után – a szervezők szerint éppen azért, hogy az is jelen lehessen, aki előtte iskolába megy. Gyurkó mégis azt fejtegeti, hogy „jogi szempontból a gyülekezési szabadság gyakorlása ebben az esetben az oktatáshoz való joggal kerülhet konfliktusba, mivel azonban egy tüntetés rövid ideig tartó, átmeneti kiesést jelent az oktatásból, ezért ez az érdekütközés csak látszólagos.”

A folytatásban – továbbra sem véve tudomást arról, hogy nem iskolaidőben lesz a demonstráció – kitér arra, hogy „mit tehet a szülő, ha nem ért egyet azzal, hogy a gyereke tüntetni akar menni iskola helyett?” Közli, a törvény „elismeri a szülőknek azt a felelősségét, jogát és kötelességét, hogy a gyermeknek a jogai gyakorlásához képességei fejlettségének megfelelően, iránymutatást és tanácsokat adjanak”. Szerinte tehát a szülő joga csupán az „iránymutatás és a tanácsadás”. „Fogadjuk el, hogy nem akadályozhatjuk őt abban, hogy alapvető szabadságjogát gyakorolja” – javasolja. A diákoknak pedig azt tanácsolja, hogy ha a szüleik nem akarják elengedni őket, s ezért nem adnak nekik igazolást a hiányzásról, akkor „más módon” szerezzék azt be. Zárójelben megjegyzi: „Soha egyetlen gyereket sem biztathatunk arra, hogy hamis, vagy nem valós indokra szóló, például orvosi igazolást, szerezzen”. Jogszerű igazolás lehet, „ha az oktatási intézmény felmentést ad a tüntetés idejére a részt vevő gyerekeknek a tanórák látogatása alól.”

Gyurkó Szilvia cikke eredetileg a Wmn.hu portálon jelent meg, ahol egyébként is gyakran publikál. A méhem és a pite címmel például azokat a férfiakat ostorozta, „akik a korábbi évek során a méhemből hitelfelvevő eszközt csináltak (csok), meg politikai tőkét (népességfogyás megállítása) és bújtatott korrup­ciós technikát (a családtámogatások rendszerén keresztül szavazatvásárlást). Erre az utóbbi időben ráküldték még, hogy persze a nemzetbiztonság záloga is a méhem lesz (van), merthogy akkor nem kell a bevándorlók által jelentett olcsó munkaerő, ha van elég »saját« gyerek.” Ezért aztán „a méhem azt gondolja, milyen tehetetlen, gyáva (impotens) bagázs az, aki nem saját maga próbál megoldást találni a problémákra, hanem őt egzecírosztatja újabb és újabb feladatokat adva és elvárásokat megfogalmazva”.

Tavaly októberben Mit mondj a gyerekednek, ha megkérdezi, ki az a Soros György? címmel írt cikket. Az általa javasolt válasz szerint „Soros György egy 87 éves üzletember, aki közgazdászként végzett, és tőzsdei-, pénzügyi befektetéseiből, ügyleteiből vált tehetőssé. 1984 óta 14 milliárd amerikai dollárt költött jótékonyságra, úgyhogy a Wikipedia szerint az egyik munkaköre az, hogy »filantróp«, azaz jótékonysággal foglalkozik.” Gyurkó Szilvia „természetesen” kiállt a CEU védelmében is, mivel nagyra becsüli az egyetemet, amelynek óraadóként és kutatóként dolgozott.

Az aktivistaként is aposztrofált Gyurkó korábban az UNICEF Magyar Bizottság gyermekjogi igazgatója volt, 2015-ben pedig megalapította a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványt, amelynek egyik legfőbb projektje a magyarországi gyermekek elleni jogsértésekről készülő jelentés elkészítése. Az alapítvány egyébként szerepel a külföldről támogatott civil szervezetek listáján.