Vizsgálják a tanárok leterheltségét

– Nemrég zárult le a Pedagógusok Szakszervezetének online közvélemény-kutatása, amelynek eredményei szerint a tanárok többsége kimerültebbnek érzi magát az életpályamodell bevezetése óta, gyakran előfordul, hogy heti harminckét óránál többet dolgoznak az iskolában. Elfogadja az államtitkárság ezt a felmérést reprezentatívnak, vagy terveznek országos szintű felmérést?

– Reprezentatív szakszervezetről van szó, tehát mi elfogadjuk, hogy ez a felmérés a tanárok véleményét tükrözi. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) meg kell vizsgálnia a munkaidő-nyilvántartásokat, s ez a munka meg is kezdődött. Az elsődleges vizsgálat szerint a pedagógusok hivatalosan nyilvántartott munkaideje heti huszonnégy óra alatt van. Jelentős az eltérés a felméréshez képest, de nem mellékes az a körülmény sem, hogy a pedagógusok alapbére 2013 augusztusa és 2015 januárja között, vagyis az életpálya bevezetése óta negyven százalékkal növekedett. Ennek ellenére mindenképpen foglalkozni kell azzal, hogy a pedagógusok hogyan érzik magukat az iskolákban. A helyzet javítása érdekében nagyon komoly egyeztetés folyik jelenleg a szakszervezettel.

– Minapi hír, hogy – részben az ombudsman észrevételeivel összefüggésben, részben a tárcához beérkezett visszajelzéseknek megfelelően – módosítják az életpályamodell szabályait. Miben lesz változás?

– Pontosítottuk a vonatkozó rendeletet, illetve kiegészítettük a hozzá kapcsolódó útmutatót. Szükség volt a szabályok gyakorlathoz igazítására. Például meg kellett határozni, mi az eljárás akkor, ha valaki bejelentkezett a portfóliófeltöltésre, de ténylegesen nem töltött fel semmit, vagy csak a szükséges iratok egy részét töltötte fel. A módosítások kezelik az alapvető jogok biztosa által feltárt problémákat, de nem a jelentés hatására születtek, hanem párhuzamosan az ombudsmani vizsgálattal.

– A tavalyi kompetenciamérés nemrég megjelent eredményei szerint a diákok teljesítménye változatlan. Az államtitkárságtól kapott korábbi válasz szerint a közoktatásban a polgári kormány által elindított változások eredménye majd csak évek, évtizedek múlva mutatkozhat meg. Azonban a kilencosztályos iskola kapcsán felvetődött, hogy valóban további újításokra lenne szükség. Hogy áll a kompetenciavizsgálat eredményeinek fényében a plusz egy évre való áttérés kérdése?

– A kompetenciamérés a problémamegoldó gondolkodást, a tudás alkalmazásának képességét mutatja. Ez egy fontos mérés. De figyelembe kell venni, hogy a 2011-ben megalkotott köznevelési törvény minőségi-tartalmi változtatásai ebben a vizsgálatban még nem köszönnek, nem köszönhetnek vissza. Ennek ellenére mégis egy üzenet, azt jelzi, hogy szükség van akár a módszertani, akár a tantervi kereteken gondolkodni annak érdekében, hogy a megszerzett tudást jobban lehessen hasznosítani. Erre nem az iskolaszerkezet megváltoztatása lehet az egyedüli jó válasz, mégis vizsgáljuk, hogy a gyermekek teljesítménye és az iskolában töltött idő hogyan viszonyul egymáshoz.

A kilenc évfolyamos iskolával kapcsolatban ott tartunk, hogy tanulmányozzuk egyes európai és OECD-államok iskolarendszereit, hatékonyságát, az ottani kompetenciaeredményeket. Különös tekintettel azokra az államokra, amelyekben jelentősen változott az utóbbi években az iskolaszerkezet, így a finn, a lengyel, a német, a svájci modellt. Azért meg kell jegyezni, hogy történelmi, tradicionális okok miatt egyik modell sem adaptálható egy az egyben a magyar iskolarendszerre. Alapos kutatások állnak rendelkezésünkre, és természetesen a szakma véleményét is megkérdezzük, hogy megfelelően alátámasztott javaslatot tudjunk letenni majd az asztalra. A Nemzeti Pedagóguskart is segítségül hívtuk a gondolkodásba, bekapcsolódnak a szakszervezetek, de fontos a szülők véleménye is. Az eddigiekből az látszik, hogy az alapozó időszak megerősítésére van szükség. A javaslatok három gondolatban foglalhatók össze: mást, máshogyan és több idő alatt. Ez jelentheti a Nemzeti Alaptanterv tartalmi kereteinek megvizsgálását, módszertani kérdések átgondolását, s csak ezután jöhet az, hogy nyolc vagy kilenc év, s ha kilenc, akkor hol legyen az eggyel több esztendő.

– Mikor születhet döntés ezzel kapcsolatban?

– Korai még a döntés időpontjáról beszélni, egy ilyen döntés hatásai nem három–öt évre szólnak, hanem generációkra határoznák meg az iskolarendszer kereteit. Ráadásul számtalan kapcsolódó kérdést vizsgálni kell, az infrastruktúra rendelkezésre állását, a pedagógusellátottságot. A gondolkodás megindult, de a döntéshozó elé csak olyan javaslatot szabad bevinni, amely határozottan mutatja az irányokat, a lehetőségeket. Idetartozik egyébként a gyerekek leterheltségével kapcsolatos probléma is. Erről éppen a napokban jött ki egy OECD-mérés, amely azt mutatja, hogy a magyar gyerekek a házi feladattal együtt átlagban több időt töltenek tanulással, mint amennyit egy felnőtt a munkahelyén dolgozik. Erre is szakmai választ kell adni.

– Még mindig probléma, hogy nem mindenütt áll rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra a mindennapos testneveléshez. Mikorra lesz minden iskolában tornaterem?

– Folyamatosan fejlődik az infrastruktúra, a szükségletek felmérése megtörtént. Tavaly hárommilliárd forint volt tornatermekre, hárommilliárd tanuszodákra, idén ugyancsak három-három milliárdos keret áll rendelkezésre.

– Heves indulatokat gerjesztett az a múlt héten nyilvánosságra került adat, amely szerint a tavaly felvételt nyert hallgatók hatvan százalékának nincs nyelvvizsgája, miközben 2020-tól felvételi követelmény lesz a középfokú nyelvvizsga. Nagyon gyors változásnak kellene lezajlania a közoktatásban az idegen nyelv tanításában, hogy öt év múlva az érettségizettek egyáltalán nekivághassanak a felvételinek. Mivel lehet ezt elérni?

– A szakmapolitika kimondta, hogy a diplomához vezető úton a belépő a nyelvvizsga. Ez egy európai uniós államban elvárható. Az pedig felvet bizonyos kérdéseket, hogy negyediktől, tehát összesen kilenc év alatt nem tanulnak meg a gyerekek középfokon egy idegen nyelvet. Valahol a rendszerben hiba van. Nyilván több ponton beavatkozás szükséges.

– Mit jelent a gyakorlatban a Pedagógiai Oktatási Központok (POK) létrejötte?

– Április elsejével állnak fel ezek a központok az ország tizenöt pontján, a pedagógiai intézetek bázisán. Olyan feladatokat fognak ellátni, mint például a szaktanácsadás, tanfelügyelet, továbbképzések szervezése, hivatali adminisztráció. Részben a Klikből kerülnek át a nem tisztán fenntartói feladatok, részben a kormányhivataloktól az oktatásszakmai ügyek. Az apparátus létszáma nem növekszik, az eddig a Kliknél és a kormányhivataloknál dolgozó szakemberek kerülnek át a POK-okba. A POK nem önálló államigazgatási szerv lesz, hanem az Oktatási Hivatal egy osztálya.

– Mi a véleménye a Ságvári-gimnázium ügyéről?

– A fenntartónak joga van az intézmény nevét megváltoztatni. Egy intézmény karakterét az elnevezés megadhatja, de egy iskolát elsősorban az ott folyó oktató-nevelő munka minősít.

– Az elmúlt hetek másik, nagy visszhangot kiváltó témája a szcientológusok „beszivárgása” az iskolákba. Ennek kapcsán felmerül a kérdés: nem lenne szükség szigorításra abban, hogy ki végezhet drogprevenciót, s általában ki tarthat előadásokat az intézményekben?

– Iskolai drogprevenció területén elsősorban a Belügyminisztériumra, illetve a rendőrségre számítunk, ezenkívül olyan szakmai szervezetekre, amelyek együttműködnek az Emmivel. Egyébként az iskolaigazgató kompetenciája abban dönteni, hogy kit hív meg, kit „enged be” az iskolába, ebben szabadsága van, de elvárjuk, hogy körültekintően járjon el.

– A bírálatok szerint a problémát részben az okozza, hogy szűkös az intézmények drogprevencióra szolgáló pénzügyi kerete, a szcientológusok pedig ingyenes oktatócsomagot is adnak.

– A Belügyminisztériumnak kidolgozott programja van az iskolai drogmegelőzés témában ELLEN-SZER címmel. Ezt ismerik az iskolák. Ez nemcsak ingyenes, de ráadásul a rendőrségnek naprakész információi vannak a drogterjesztéssel kapcsolatban is, tehát a bűnmegelőzés miatt is hasznos velük együttműködni.