Belföld
Visszavonás után finomhangolás
Egyes felsőoktatási szakok mégsem szűnnek meg – közölte Palkovics László államtitkár az ágazati egyeztetést követően

Megmarad a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció szak – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási államtitkára a Felsőoktatási Kerekasztal tegnapi ülése után. Palkovics László elmondta, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) koncepcionális javaslatot tesz majd arra, hogyan alakítsák át a nemzetközi tanulmányok szak struktúráját, és ugyanez a helyzet a kommunikációs képzés esetében is. Hozzátette, az MRK nem támogatta, hogy a pszichológia képzés osztatlanná váljon, így marad az eddigi osztott rendszer. Egyetért ugyanakkor az MRK a társadalmi tanulmányok szak kivezetésével. Kivezetik a műszaki menedzser képzést is alapszakként, de a mesterképzés továbbra is megmarad. Az ipari termék és formatervező szakkal kapcsolatban az államtitkár közölte, mivel a csökkenő hallgatói létszám és az itt végzettek kedvezőtlen jövedelmi viszonyai ellenére is „perspektivikus szakról van szó”, ezért megmarad, ám a tartalmát módosítani kell. A nemzetközi tanulmányok szak esetében különösen fontos, hogy a kikerülő diplomaták meg tudjanak felelni a velük szemben támasztott magas követelményeknek. A társadalmi tanulmányok kivezetéséről Palkovics László hangsúlyozta, a képzési helyek nem vesznek el, a hallgatók átmehetnek rokon szakokra, például szociológiára, ugyanis eddig jelentős átfedések voltak a tananyagban.
Az oktatói létszámleépítés nem reális veszély – szögezte le –, hiszen egyrészt új képzéseket kell indítani, másrészt cél a kutatók számának növekedése. A szakstruktúra átalakítása következtében nem szűnik meg intézmény, de nem maradhat minden úgy, ahogy volt – mondta az államtitkár. Emlékeztetett arra, tízéves rendszerről van szó, ennyi idő alatt sok minden változott. A képzések felülvizsgálata tovább folyik, de ezentúl a tartalom módosításán dolgoznak majd, a kerekasztal tovább működik, stratégiai testületből átalakul operatív testületté.
Beszélt arról is, a konzisztórium hosszú távú gazdálkodással foglalkozik majd, tagjai a rektor, a kancellár és a fenntartó képviselői, s egyetértési joga lesz például az intézmény költségvetését, stratégiai tervét illetően. Nálunk újdonság, ám azon országokban, ahol már létezik, igen magas presztízsű testület – hangoztatta Palkovics.
Bódis József, az MRK elnöke azt mondta, konszenzus született a legtöbb kérdésben, mert közös cél a korszerű, versenyképes felsőoktatás megteremtése. Pluszjavaslatuk volt például, hogy a kancellári kinevezéseknél nagyobb szerepük legyen az intézmények vezetőinek. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint konstruktív, jó hangulatú megbeszélés volt. Kiemelte, a javaslatokat adatok, statisztikák támasztják alá. Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke kijelentette, a hallgatói jogok és képviselet tekintetében jelentős előrelépéseket sikerült elérniük. A szakok tartalmi felülvizsgálata után magasabb minőségű lesz az oktatás, s ez a hallgatók érdeke is.