Valóságos diákparlamentek

Tavaly is országszerte összehívták a megyei diákparlamenteket, ezúttal „botrány” nélkül. Emlékezetes, 2016-ban a Somogy megyei tanácskozást követően attól volt hangos az ellenzéki sajtó, hogy antidemokratikus módon „belefojtották a szót” egy fiatalba. A rendezvényen Bradánovics Bendegúz, a helyi Munkácsy Mihály Gimnázium diákönkormányzatának elnöke többek közt azt mondta: „egy fejlett és jól működő oktatásban szükség van különálló oktatásügyi minisztériumra, nem pedig egy működésképtelen, haldokló államtitkárságra. Jelen helyzetben úgy tűnik, hogy dilettánsok hasraütésszerűen, a diákokkal és tanárokkal konzultációt megtagadva irányítják és változtatgatják az oktatási rendszert.” Bendegúzt személyeskedésre hivatkozva állították meg beszédében, amelyet azután, valamelyest finomítva, elmondhatott. Egy héttel később már a Jobbik sajtótájékoztatóján állt a nyilvánosság elé, azóta pedig a Független Diákparlament nevű szervezetnél tevékenykedik.

Annak idején megírtuk, hogy a többi megyei diákparlamenti ülésen is elhangzott számos kritikus vélemény az oktatási rendszerről, de másutt nem történt atrocitás. A legtöbben a tanulók és a pedagógusok túlterheltségéről beszéltek, bírálták a tantervet, az új tankönyveket és a menzakosztot, volt, aki azt panaszolta, hogy nem adottak a feltételek a mindennapos testneveléshez, más szerint kevés az ebédidő. A tanácskozások jegyzőkönyve azóta is elérhető az Oktatási Hivatal honlapján, amint – most már – a tavaly novemberben megrendezett megyei diákparlamenteké is.

A huszonegy helyszínen – azaz a fővárosban és minden megyében – megtartott rendezvényeken összesen 1841 küldött vett részt. Tájékoztatást kaptak az Országos Diákparlament ülésén megfogalmazott ötvenpontos javaslatcsomaggal kapcsolatos intézkedésekről, az Országos Diák Tanács küldöttei pedig beszámolót tartottak a testület munkájáról. A rendezvényeken tisztújításra is sor került: a továbbtanuló tagok helyére új tagokat választottak. A megyei üléseken elhangzottakból szemezgettünk a jegyzőkönyvek alapján.

A Békés megyei fórumon felmerült, hogy az iskolapszichológus szakemberhiány enyhítése érdekében induljon önálló iskola­pszichológus szak a felsőoktatásban a pszichológus szaknál alacsonyabb felvételi pontszámmal, és hogy a gyümölcsprogramot a középiskolákra is terjesszék ki. Sok szó esett a leterheltségről is, a küldöttek azt panaszolták, hogy napi nyolc-tíz tanórájuk van. A szakképzési intézmények küldöttei kifogásolták, hogy a külső gyakorlati helyszíneken nem tanulóként, hanem segédmunkásként tekintenek a diákokra.

A Fejér megyei diákparlamenten Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere kijelentette, a következő diákparlamentet is kész megrendezni a város – 2014 és 2017 után. Mészáros Attila alpolgármester elmondta, hogy a februárban tartott Országos Diákparlamenten háromszáz küldött vett részt, javaslatukra azóta létrejött az Országos Diák Tanács, amelyben minden megye képviselteti magát és havonta összeül. Ezután az ötvenpontos javaslatcsomaggal kapcsolatos tájékoztatást hallgatták meg a fiatalok. Például megtudhatták, hogy az előrehozott érettségi tantárgyak körének bővítésére nyitott a szaktárca, felülvizsgálja a kérdést, nem támogatja viszont, hogy idegen nyelvekből és informatikából már kilencedik évfolyamon is lehessen előrehozott érettségit tenni.

Szintén megfontolásra érdemesnek tartja a minisztérium a diákoknak azt a javaslatát, hogy bővítsék ki a felvételi többletpont rendszert, növelve esetleg a nyelvtudásért adható pontok számát, „akár egyensúlyba hozva az emelt szintű érettségiért kapható ötven többletponttal”. Ugyancsak biztató visszajelzés érkezett a felvételin figyelembe vehető szakmai érettségi vizsgatárgyak körének kiszélesítésével kapcsolatos indítványra.

A Komárom-Esztergom megyei fórumon több küldött is a tankötelezettség korhatárának tizennyolc évre való visszaállítása mellett érvelt, szerintük tizenhat évesen még nem eléggé kiforrottak egy fiatal elképzelései ahhoz, hogy eldöntse, kilép az iskolából a munkaerőpiacra. Ezzel ellentétes vélemény is megjelent: hogy aki kényszerből tölti idejét az iskolában, az csak a többieket akadályozza a tanulásban.

A Somogy megyei diákparlament ülésén egy felvetésre válaszolva a helyi tankerületi központ képviselője elmondta, nem tervezik az informatika órák számának emelését, mivel „azok hatékonysága alacsony”, inkább más szaktárgyakba kell jobban beilleszteni az informatika eszközeit. Több felszólaló a mindennapos testnevelés megvalósításának nehézségeit ecsetelte, követelték az órák összevonásának lehetőségét. Volt, aki szerint túl sok a heti öt testnevelés óra, más viszont elmondta, rendészeti szakra jár, korcsolyázik, úszik és önvédelmi sportot is űz, és nem tartja megterhelőnek.

A Zala megyei fórumon is kitértek a szakmai gyakorlatok kérdésére. Elhangzott, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési törvényben rögzített feladata a gyakorlati képzést végző szervezet ellenőrzése. A területileg illetékes gazdasági kamara vizsgálja többek közt, hogy a képzést a kerettantervnek megfelelően folytatják-e, milyen minőségben, és megfelelő-e a tanulók szakmai előrehaladása.

Azt ígérik, igazolják az iskolakerülést

Bár a Független Diákparlament (FD) azt állítja, nem iskolakezdésre buzdítja a fiatalokat azzal, hogy támogatja a pénteki Ne menj suliba akciót, a rendezvény Facebook-oldalán Gyetvai Viktor, az FD „operatív és képviselői koordinátora” nemrég azt írta, „arra kérünk Titeket, hogy suli helyett beszélgessetek aznap délelőtt egy erre alkalmas, előre megbeszélt, iskolán kívüli helyszínen és időpontban az osztálytársaitokkal, iskolatársaitokkal arról, hogy Ti mit tartotok a legnagyobb problémának az oktatásban. Ha lehetséges, készítsetek szelfit is #nemmegyeksuliba hashtaggel”. Közölte azt is: „aki szervezi vagy részt vesz egy ilyen délelőtti diákfórumon, annak a Független Diákparlament igazolni tudja a január 19-i iskolai távollétét, így nem kell egy nap szülői igazolást elhasználnia. Mindenki más esetében viszont szülői igazolásra van szükség.”