Belföld

Valódi párbeszéd az esztergomiakkal

Egyelőre a megörökölt peres ügyek anyagi vonzata határozza meg a fejlesztési lehetőségeket, de a konszolidáció már megkezdődött

Még mindig tart a bonyolult, évek óta húzódó ügyek feltárása, néhány esetben még az iratok sem állnak az önkormányzat rendelkezésére, ez sokat elárul arról, korábban hogyan kezelték ezeket a problémákat – mondta a lapunknak adott interjúban Romanek Etelka, Esztergom tavaly kormánypárti színekben megválasztott polgármestere. Hozzátette, a pontos összeget még mindig csak becsülni lehet, de másfél-két milliárd forintnyi „örökség” már biztosnak tűnik.

esztergom-romanek
Romanek Etelka: A problémákat már nem a közösségi oldalakon vesézik ki a városlakók, hanem egyszerűen megkeresnek minket (Fotó: Kövesdi Andrea)

– Tavaly novemberben lapunknak azt mondta, tavaszra már érzékelhetik az esztergomiak a változásokat. Tény, hogy időben elfogadta a képviselő-testület a költségvetést, amire Tétényi Éva idejében nem volt példa. Mi az, amit örömmel üdvözölhetnek a városban?

– Az első pár hónap után be kellett látnunk, hogy a vártnál is nehezebb helyzetből indulunk, a költségvetés tervezésekor az egyik legjelentősebb tétel a megörökölt perekre, adósságokra elkülönített milliárdos összeg. Egészen más léptékű változásokra lenne lehetőség, ha nem a múlt hibáit kellene finanszíroznunk, hanem fejlesztésekre költhetnénk ezt a pénzt. Mindez nem jelenti azt, hogy a város ne tudna fejlődni, csak sajnos lassabban. A megmaradt forrásokat igyekszünk optimalizálni, figyelembe véve az itt élők igényeit, kéréseit. A közvilágítás teljes körű visszaállítása volt az első, amelyet mostanra maradéktalanul megoldottunk, évek után így véget értek azok az időszakok, amikor Esztergom részben vagy egészben sötétbe borult esténként. Az újraindult helyi buszjáratokat tovább kell fejlesztenünk, még mindig vannak hiá­nyos pontok, éppen a múlt héten kaptam meg az illetékes szolgáltató kérésünkre kidolgozott koncepcióját, remélem, hamarosan életbe léphet az új helyi menetrend a még hiányzó járatokkal. Hozzáteszem, ahhoz, hogy idáig is eljussunk, előbb a busztársaságnál is rendeznünk kellett a város korábbi adósságait.

– Milyen lényeges változások vannak még?

– A költségvetésbe igyekeztünk beépíteni a legégetőbb problémákat, például egységesen húsz százalékkal csökkent a szemétdíj oly módon, hogy az önkormányzat átvállalta a díj egyötöd részének megfizetését. Eddig a környék legdrágább díjszabása volt érvényben, a szolgáltatóval itt is tárgyalunk arról, miként lehetne tartósan lejjebb szorítani az árakat. Emellett elindult az óvoda- és játszótér-fejlesztési program, jut pénz az utak, járdák rendbetételére, a zöldterületek karbantartására, jelentős összeget tudtunk elkülöníteni kulturális és idegenforgalmi célokra. Igyekszünk a lehető legtöbb pályázaton elindulni, amire az elmúlt években erre nem volt mód az adósságrendezés miatt, és jelentős forrást különítettünk el a pályázati önrészek finanszírozására is. Vannak olyan dolgok is, ahol eddig sem a pénz hiányzott, inkább csak az akarat: ilyen volt a belvárost a Mária Valéria hídtól elzáró beton úttorlaszok eltávolítása.

– A novemberi interjúban arról is beszélt, amikor átvette a hivatalt, nem volt jogi osztály, s egyébként is kaotikus állapotok uralkodtak az önkormányzatnál. Mi a helyzet most, és hány megörökölt jogi ügyben sikerült előrelépést elérni?

– Számtalan, a város számára előnytelennek tűnő szerződést találtunk, és sokszor szembesültünk azzal, hogy egyszerűen nem foglalkoztak a folyamatban lévő ügyekkel. Azért, hogy ezeket az évek óta húzódó ügyeket lezárjuk, létrehoztunk egy jogi irodát, ahol szakemberek vizsgálják át a szerződésállományt, és minden esetben megteszik a szükséges lépéseket. Sokszor sajnos már csak kármentésre van lehetőség, arra, hogy legalább a kamatokról alkudni tudjunk, utóbbiak is több száz millió forintot tesznek ki. Tucatnyi ilyen peres ügy van, amelyeket szeretnénk minél korábban lezárni. Nagyon remélem, hogy a jövő évi költségvetés tervezésekor már nem a folyamatban lévő peres ügyek határozzák majd meg elsődlegesen a fejlesztési lehetőségeket. A jogi irodán túl más, a város számára kiemelten fontos területen is súlyos hiányosságokat kellett felszámolni, a szakemberekkel megerősített kabinetirodán végre ismét érdemi munka folyik az idegenforgalom, kultúra, rendezvényszervezés, civil kapcsolattartás területén is, amelynek látványos, pozitív hozadéka lesz.

– Novemberben még nem lehetett megmondani, de azóta nyilván kiderült, pontosan mekkora adósságot „örökölt”?

– Mint említettem, még mindig tart a bonyolult, évek óta húzódó ügyek feltárása, néhány esetben még az ügyiratok sem állnak az önkormányzat rendelkezésére, ez sokat elárul arról, korábban hogyan kezelték ezeket a problémákat. A pontos összeget ezért még mindig csak becsülni lehet, de másfél-két milliárd forintnyi „örökség” sajnos már biztosnak tűnik.

– Nemrég az Atlatszo.hu portálon megjelent egy elemzés Háború után konszolidáció címmel, amely szerint önök „a korábbi hagyományoktól teljesen elütő megoldásokkal próbálják visszaadni a város pozitív jövőképét”. Mik ezek az új megoldások?

– Nagyon tömören azt mondanám: beszélünk egymással. Mindenkivel, a képviselőkkel, civilszervezetekkel, cégekkel, hivatalokkal, az itt lakókkal. És ami még fontosabb, nem csak beszélünk, hanem meg is hallgatjuk, meg is halljuk egymás szavát. Lehet, hogy másutt eddig is ez volt a természetes, azonban itt Esztergomban már évek óta nem volt valódi párbeszéd a városvezetés és az itt élők, dolgozók között. A problémákat csak úgy lehet megoldani, ha leülünk, és elejétől a végéig átbeszéljük azokat. Na és persze akkor, ha valóban minden érintett arra törekszik, hogy megoldás szülessen. Egyelőre úgy tűnik, a túlnyomó többség ezt hozzánk hasonlóan látja, bár kétségtelen, hogy esetenként még szokatlannak tűnik. Az azonban talán sokat elárul, hogy van olyan ipari parki cégünk, amelynek vezetőjével huszonöt év után először ült le beszélni a város polgármestere, vagy hogy ősszel a Fidesz–KDNP-vel szemben induló képviselőjelöltek egyikével térképeztem fel a kertvárosi illegális hulladéklerakókat, másikuk pedig állandó időpontot kért a fogadónapomra. Hasonló a helyzet a civilekkel is, egyre jellemzőbb, hogy egy-egy problémát nem a közösségi oldalakon veséznek ki, hanem egyszerűen csak megkeresnek minket vele.

–  Mi lesz az élményfürdővel, a szállodával és a mélygarázzsal?

– A nagyberuházások többsége körül évek óta jogviták húzódnak, ezeket le szeretnénk zárni, mivel súlyos anyagi terheket is rónak a városra. Az Aquasziget élményfürdőt szeretnék nyitva tartatni egész évben a bérlővel, az elmúlt években ugyanis csak időszakosan volt nyitva a létesítmény. Ehhez egy jelentősebb karbantartást kell elvégeztetnünk – erre évek óta szintén nem került sor –, a munkálatok már zajlanak, és remélhetőleg májustól kinyit a fürdő. Az egész éves nyitva tartáshoz nagy segítség lesz, hogy a létesítmény közvetlen szomszédságában lévő félkész szálloda ügyében már sikerült megoldást találnunk, legkésőbb év végére üzemelnie kell, ellenkező esetben az építtető jelentős kötbért fizet a városnak. Az élményfürdővel szembeni szerkezetkész mélygarázsnál nem tudtunk ilyen gyors megoldást találni, de keressük a lehetőségeket, senkinek nem érdeke a betontorzó megléte.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom