Újragondolják az iskolai szüneteket

A családok életét könnyítené meg a nyári szünidő tervezett reformja is (képünk illusztráció) (Fotó: Csudai Sándor)

Amint már megírtuk, a köznevelési államtitkárság részint azzal csökkentené az iskolaév terheit, hogy - a tematikus Erzsébet-táborok mintájára - bizonyos tantárgyakhoz kapcsolódóan, az iskolainál kötetlenebb keretek között és persze lehetőség szerint más helyszínen adna lehetőséget a tanulóknak ismereteik bővítésére. Az iskolai szünetek „újragondolását” jelentő elképzelésekről Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára korábban már közölte, ez a reformterv illeszkedik a családok életét könnyítő intézkedések sorába, hiszen sok szülő számára jelent problémát a gyermek mindennapos felügyelete és étkeztetése a két és fél hónapos szünidő alatt. Ezért is hozták létre az Erzsébet-táborokat, vagyis azért, hogy a gyermekek elérhető áron, tartalmasan tudják eltölteni a nyár egy részét. A jelenleg is futó program nagyon sikeresnek bizonyult.

Az államtitkár, Ikotity István LMP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére válaszolva, nemrég az iskolai nyári táborok szervezésének jelenlegi gyakorlatáról adott tisztázó tájékoztatást. Eszerint a nyári napközis tábor nem a közneveléshez tartozik, hanem a gyermekjóléti alapellátásba, illetve az önkormányzatok hatáskörébe. Egy vonatkozó rendelet azonban lehetőséget ad arra, hogy az iskola a szünidőben „pedagógiai célú foglalkozásokat szervezzen”, ám az ebben való részvételt hivatalosan a diákoknak, illetve szüleiknek kell kérvényez­niük az igazgatónál. Az iskola pedagó­giai programjának részeként szervezett tábor viszont „elkülönül a napközbeni ellátástól, annak a központi költségvetésből eredő - önkormányzati - finanszírozásától”.

Visszatérve a nyári napközis táborok kérdéséhez: ilyen programban az önkormányzattal kötött megbízási szerződéssel foglalkoztatható pedagógus, de csak abban az esetben, ha önként vállalja a feladatot, mégpedig a nyári szabadsága idején. A törvény szerint azonban a pedagógus évi rendes szabadságát elsősorban a nyári szünetben köteles kiadni a munkáltató - figyelmeztet Rétvári. A tárgyévi pótszabadság idejéből pedig kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - csupán jogszabályban meghatározott esetekben vehető igénybe a pedagógus, tehát például továbbképzésre, illetve az intézmény működési körébe tartozó nevelési, oktatási munkára. A nyári táboroztatásban a pedagóguson kívül óvodapedagógus- vagy tanárjelölt is foglalkoztatható - tette hozzá a parlamenti államtitkár -, s a képzőintézmények ösztönzik is hallgatóikat arra, hogy tapasztalt pedagógus mellett szakmai gyakorlatként vegyenek részt nyári napközis táborokban.

Átírták az abszolutóriumok szabályait

Új, egyértelmű szabályokat fogalmaztak meg az abszolutórium kiadásáról az ombudsman javaslatára – közölte az alapvető jogok biztosának hivatala. Székely László egy panasz vizsgálatakor megállapította, a szabályozás túlterjeszkedett a felhatalmazáson, a Budapesti Corvinus Egyetem jogsértően az abszolutórium kiadását nem a vizsgák teljesítéséhez, hanem egy tanulmányi átlag eléréséhez kötötte. Ezzel a diákokat az eredményes vizsgák megismétlésére kötelezte. Székely kérte, helyezzék hatályon kívül a kormányrendeleti szabályozást, és kezdeményezte Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternél, vizsgálja meg, hogy a felsőoktatási intézményekben alkalmazzák-e a feltárt gyakorlatot. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár tájékoztatta a biztost, új szabályozást alakítottak ki, és hogy a Pannon Egyetem is aggályos gyakorlatot követ. Az ombudsman további tájékoztatást kért arról, mikor kapják meg az abszolutóriumot a visszás helyzetbe hozott hallgatók. (GJJ)